Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
December 14-én az MTI idézte Nehru egyik kijelentését, melyben úgy fogalmazott, hogy Magyarországon „valódi nemzeti szabadságfelkelés volt”.35 A Nyilatkozat megszövegezésének időpontjában Bibóék még nem ismerhették az MSZMP KB 1956. december 5-ei határozatát, amely meghatározta az október 23-ai és az azt követő események jellegét és tartalmát, ellenforradalomnak minősítve azt. Jelzi ezt az is, hogy javaslataikat a többpártrendszer és a koalíciós kormányzás elvének alapján fogalmazták meg. A Nyilatkozat aláírói a kibontakozás és a megegyezés keretét egy a „Magyarország demokratikus pártjai és forradalmi tényezői” által összehívott forradalmi nemzetgyűlés felállításában látták, „amely alkotmánytörvény hatályára emeli az ország államformájára, kormányzására és társadalmi rendjére vonatkozó” alapelveket. A program alapelveiben gyakorlatilag a Bibó-féle előző tervezetek pontjait ismételték meg azzal a kitétellel kibővítve, hogy jöjjön létre egy független alkotmánybíróság „melynek joga és kötelessége lesz az alkotmánytörvényekbe ütköző jogszabályokat érvénytelennek nyilvánítani, a politikai pártok működését engedélyezni vagy működési engedélyüket megvonni". A Nyilatkozat tehát a konszolidáció alkotmányos útjára vonatkozóan tett javaslatot, melynek elfogadására és betartására ígéretet tettek, „tekintet nélkül arra, hogy a továbbiakban körvonalazott politikai kibontakozásban való részvételükre sor kerül-e, vagy sem”. Nyilvánvaló tehát, hogy a nemzeti demokraták szellemiségét tükröző javaslat alkotmányos és legális ellenzéki szerepkört is elfogadott volna. Abban az esetben is részvételéről biztosította a kormányzatot, amennyiben magában az irányításban nem kap szerepet. Korrekt és lojális, ám elvi alapon álló és az eredeti célkitűzéseket fel nem adó álláspont volt ez. A javaslat készítői elismerték a kommunista párt létjogosultságát a társadalmi élet kiegyensúlyozottsága érdekében, s a demokratikus pártok együttműködési szándékát is kinyilvánították. A javaslat értelmében 3-7 fős Ideiglenes Nemzeti Kormányzótanács venné át az állami főhatalom gyakorlását, mely kinevezné az ideiglenes nemzeti kormányt, s 35 A washingtoni rádió diplomáciai tudósítója a szovjet javaslat napirendre tűzéséről. MTI Szigorúan bizalmas. 1956. december 14., 20. 51
