Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
sa” ügyében és a Munkástanácsokkal kapcsolatban is elvetette az együttműködés szándékát, így visszautasította az ajánlkozást.31 A Kovács Béla köré csoportosuló kisgazdapárti politikusok és Farkas Ferencék között folyamatos volt kapcsolat, rendszeresen találkoztak, és politikai megbeszéléseket folytattak Antall József lakásán. November-december fordulópontján azonban a korábban elkészült Kisgazda- és Petőfi párti tervezetek összegzéseként közösen dolgoztak ki egy politikai koncepciót a kibontakozás kompromisszumos alternatívájára. A „Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról” című memorandum végső, december 8-ára datált változatát Bibó István, Farkas Ferenc, Varga István és Rácz Jenő készítette el. E nyilatkozatban összegezték a politikai kibontakozás koncepcióját és azokat a jogi feltételeket, amelyeket a politikai konszolidáció előfeltételének s bármilyen kiegyezés vagy tárgyalás alapjának tekintettek. A később „Memorandum” névvel ismertté vált és többfajta változatban is közölt írás eredeti fogalmazványát Bibó és Farkas Ferenc készítette, s azoknak alapja Bibó november 6-ai dátumú helyzetértékelése és javaslata volt. A Nyilatkozat bevezetőjében az aláírók egyértelműen kinyilvánították tárgyalási, megegyezési, kompromisszumkereső szándékukat: „Az alulírottak abban a törekvésben, hogy megvédjék az ország függetlenségét és szabadságát, biztosítsák a szocializmus eddigi eredményeit, intézményes formába öntsék a forradalom demokratikus vívmányait, köztük elsősorban a munkástanácsok felállítását és teljes önkormányzatát, a munkásság sztrájkjogát, a paraszti életforma szabadságát, a parasztságnak a beszolgáltatástól való mentességét, végül az egypártmonopólium megszüntetését: mind a maguk, mind az irányításuk alatt álló demokratikus pártok és szervezetek nevében a következő ünnepélyes kijelentést te31 A találkozó előzményeiről és utóéletéről részletesen beszámol Varga Sándor: Kovács Béla szerepe a forradalom után. Új Látóhatár, 7/6 (1964), 536-548. [URL: http://ujlatohatar.com/?page_id=360] 48
