Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
rendszerének felfüggesztését, valamint az egypártrendszer felszámolását. „Ezeket a vívmányokat a szocializmus magyar kiindulópontjainak valljuk”30 — szögezte le a nyilatkozat. A politikai kibontakozás feltételének a Rákosi-féle Alkotmány alapján létrejött Elnöki Tanács és parlament feloszlatását, valamint a munkástanácsok, a forradalmi szervek és a 45-ös koalíciós pártok részvételével megalakítandó Forradalmi Kormányzótanács létrehozását tekintette. Ez utóbbi feladatául szabta az alkot- mányozó nemzetgyűlés összehívását és olyan kormány kinevezését, „amely megdönthetetlen biztosítékokat nyújt mind az ellenforradalommal, mind a Rákosi—Gerő- klikk restaurációjával szemben”. A Petőfi Pártban november közepe és december eleje között elkészült egy kibontakozási tervezet, amely elsősorban Bibó István november 9-ei expozéjára, valamint Farkas Ferenc tervezetére épült. A kibontakozási tervezet szövegezésében Bibó István és Farkas Ferenc mellett a parasztpárti pártirodába többé-kevésbé rendszeresen bejáró Féja Géza, Tamási Áron, Zsigmond Gyula, Püski Sándor, Sebestyén László és más parasztpárti vezetők vettek részt. A parasztpárti kibontakozási tervezet kidolgozásával párhuzamosan a Kisgazdapárt köreiben is hasonló munka indult. Ennek előzményét Kovács Bélának, a Kisgazdapárt elnökének Kádár Jánossal november 15- e és 20-a között folytatott tárgyalásai jelentették. A tárgyalásra készülhetett a Kisgazdapárt november 16-ai Kibontakozási Tervezete, amely vélhetőleg a Kádár november 15-ei kiegyezésre hajló nyilatkozata által keltett remények jegyében született. A november 20-ai tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Kádár Kovács Bélát felkérte a kormányában való részvételre, de erre Kovács csak azzal a feltétellel vállalkozott volna, ha engedélyezik egy egységes Parasztpárt működését, Kádár viszont ettől elzárkózott. Később Ortutay Gyula közvetítésével még az is felvetődött, hogy Kovács Béla képviselje a magyar kormányt az ENSZ magyar ügyet tárgyaló rendkívüli közgyűlésén, ám Kádár akkor már döntött a Nagy Imre-csoport „kivoná30 Csicskó Mária - Körössényi András: Egy harmadikutas szocializmus - utópia földközelben. A Petőfi Párt 1956-57-ben. Mellékletek: Feljegyzés az október 23-án kirobbant forradalomról és következményeiről. Századvég, 1989, 1-2, 150. 47
