Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
Bibó kibontakozási javaslata a megszállás tényéből indult ki, s a racionális kompromisszumkeresés, megegyezés szándékával született. A népfelkelés követeléseit és a orosz hatalmi érdekek összeegyeztethetőségét próbálta megfogalmazni. Abból a feltételezésből indult ki, hogy a politikai konszolidációnak a kompromisszumon kívül nincs más útja. Bibó nézetei híven tükrözték a felkelés programját. Később kiderült, hogy az összes fennmaradt politikai csoport egyetértett vele, s így az minden később születő kibontakozási tervezet alapjává vált. Tárgyalási alapnak tekintette a Központi Munkástanács is, amely november 14-ei ülésén tárgyalta a javaslatot, majd elfogadta azt. Bibó tervezetét átadta Bakos Ferencnek azzal a kéréssel, hogy a Nagy Imre- kormány elérhető tagjaihoz juttassa el azt, illetve a francia kultúrattasé útján elküldte a három nagyhatalom követeihez is. A tervezet elejére kísérőszöveget szerkesztett, melyben jelezte szándékát, azaz a kompromisszum kikényszerítésének követelményét. „Követ Úr! Alulírott november 4-én tett nyilatkozatom értelmében, mint a Nagy Imre vezetése alatt álló, működésében erőszakkal megakadályozott utolsó törvényes magyar kormánynak tudomásom szerint egyetlen belföldi, magát lemondottnak nem tekintő s teljes izoláltságban is működő tagja, a szovjet megszállás által előállott helyzetről és a belőle való kibontakozás lehetőségéről az alábbi expozét és kompromisz- szumos megoldás alapjául alkalmas kibontakozási tervezetet terjesztem elő a négy világhatalom és az Indiai Köztársaság kormánya, valamint az ENSZ elé. Kérem Követ Urat, hogy e dokumentumokat a legrövidebb idő alatt minden közvetlen vagy közvetett eszközt igénybe véve saját kormányával és az ENSZ szerveivel közölni szíveskedjék. Feltevésem szerint ezt a tervezetet a kompromisszum sikere érdekében egyelőre nem kellene nyilvánosságra hozni, e tekintetben azonban teljesen szabad kezet adok a helyzet egyéb adottságait jobban ismerő címzetteknek.” November 9-én vagy 10-én személyesen vitte el az indiai követségre. Bibó javaslatát nem kívánta terjeszteni a városban, azt csak a nagyköveteknek és a nemzetközi fórumoknak szánta, Bakos Ferenc viszont a tervezetet átadta egyetemistáknak is, így gyorsan elterjedt a városban. Bibó Göncz Árpád és Illyés Gyula révén a tervezetet eljutatta a Petőfi Párt és Kisgazdapárt vezetőihez. Egy másik újságíró ismerőse révén 39
