Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A csata - írószövetségi közgyűlés 1986-ban
Az írószövetségi közgyűlésre rendkívül ideges légkörben és ellentmondásosan készült a párt vezetése. Már az előző hónapokban tartott üléseken is érzékelhető volt a belső bizonytalanság, illetve a nemzetiekkel való összeütközés következményeitől való félelem. Hadd idézzem fel ehhez a Csurka István eltiltásáról döntő titkársági ülés néhány mondatát. Az újraéledő ortodox irányzatot képviselő Németh Károly a teljes publikációs tilalom mellett érvelt, Szűrös Mátyás pedig attól tartott, hogy az egész nemzeti demokrata társaságot elvadítják maguktól egy durva fellépés esetén. Kísérlet történt arra, hogy irodalmi, irodalompolitikai területre tereljék Csurka eltiltását, de teljesen egyértelmű volt, hogy a döntés politikai s nem esztétikai. Csurka eltiltása széles körben visszhangot keltett. Felvetődött a Színházművészeti Szövetség tisztújító közgyűlésén is, ám ott a többségében párttag vezetőség vissza tudta verni a Csurka-ügy megtárgyalását. Az Írószövetség közgyűlésén erre már nem számíthatott a pártvezetőség, mert az íróknál a vezetőségben is kisebbségben voltak a párttag írók, sőt az „írószövetségi kommunista aktíva tapasztalatai azt mutatják, hogy a Tiszatáj- ügyben a párttagok véleménye sem egységes” - írta le Radics Katalin a Politikai Bizottsághoz benyújtott tájékoztatójában,362 melyhez kötődően komolyan felvetődött az írószövetségi közgyűlés elnapolásának javaslata is. A nemzeti demokratáknak fontos volt a szövetség közgyűlésének megtartása, ezért több kompromisszumot is kötöttek, így például nem vettek részt a reprezentatív vezetők az 1956-os felkelés 30. évfordulója kapcsán szervezett rendezvényeken, bár Lezsák Sándor és a fiatalabb nemzetiek ott voltak, s Csoóri és Csurka is aláírta az előzetes nyilatkozatot. Az írószövetségi közgyűlés azonban nagyon fontos volt abból a szempontból, hogy a Csurka István és a Tiszatáj elleni retorziók miatti felháborodás kiszélesedése lehetővé tette a szövetség vezetésében még meghatározóbb nemzeti demokrata képviselet elfogadtatását. Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága október 14-én tárgyalta meg a Művelődési Minisztérium előterjesztését a közgyűlés előkészítésével kapcsolatban,363 362 MSZMP PB 1986. november 4-ei ülés jegyzőkönyve. MÓL 288. f. 5/982. ő. e. 363 MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága 1986. október 14-ei ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS. 288. f. 41/476. ö. e. 379
