Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Stratégiai átalakulás a nemzeti ellenállás kereteiben

gezni a nemzeti oldal. Erre a bizonyítékra azért is nagy szükség volt, mert Csoórit 1983-ban érte utol a legkeményebb cenzori tiltás.

Duray letartóztatásának és perbe fogásának egyik vádpontja volt a Nyugaton megjelent Kutyaszorító című könyve, amit az időközben Amerikába kitelepült s ott ismét könyvkiadót és könyvesboltot alapító Püski Sándor adott ki. A kötethez Csoó- ri „Kapaszkodás a megmaradásért” címmel írt előszót. Ebben — a kisebbségi magyarság helyzetének elemzéséhez kapcsolódóan, s annak következményeit felvázolva - minden addiginál erőteljesebb szavakkal ostromolta a szocializmus rendszerét. Felsorakoztatta azokat a tényeket, adatokat, melyek a romániai magyarság szörnyű helyzetét bemutatták, majd megállapította, hogy a kisebbségek jogvédelmét semmilyen törvény vagy szabály nem védi sem Romániában, sem Csehszlovákiában, ezért a szlovákiai magyarságot is ugyanazok a jogsértések érik, mint a Romániában élőket. A kisebbségek kiszolgáltatott helyzetéért a két nagyhatalmat is felelőssé tette. Az Egyesült Államokat „jóhiszemű dilettantizmusa”, a Szovjetuniót „a harsány és igézetes, de hamisításon nyugvó internacionalizmusa” miatt, melyet a második világháború vége óta hangoztattak. Csoórinak természetesen a magyar külpolitika mozdulatlansága s a magyarországi politikai vezetés érzéketlensége fájt legjobban. Elfogadhatatlannak nevezte azt az álláspontot, hogy valamilyen internacionalista szolidaritásra hivatkozva nem kíván foglalkozni a magyarokat ért sérelmekkel, mert azt az adott ország belügyének tekinti.

Ám ennél sokkal többet is kimondott Csoóri a kötethez írt bevezetőben. Csoóri amerikai látogatása során adta át Püskinek Duray Miklós könyvéhez írott előszavát, melyet Püski haladéktalanul beillesztett a kiadni tervezet kötetbe, s rekordgyorsasággal megjelentette. Csoóri a kisebbségek üldözésének és üldözése lehetőségének okát a szocializmus végiggondolatlan eszmerendszerében és gyakorlatában vélte felfedezni. Már ez a mondat is lázadásnak számított a pártvezetés szemében, arról nem is beszélve, hogy mindez Nyugaton jelent meg, de Csoóri további elemeit is felsorakoztatta ennek a torz gyakorlatnak. Az egypártrendszert tette egyrészt felelőssé azért, hogy a szocialista országokban azt tehetnek a hatalmon levő vezetők, amit akarnak: „A többpártrendszerű országok nacionalizmusa eleve nem lehet olyan féktelen és diktatórikus, mint az egy párt irányította országoké. Hisz ahol pártok versenyezhet332