Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái

„Ha a szellem minőségét s az értelem jelentőségét keresem: az Eötvös József ha­lála óta eltelt évszázadban alighanem Bibó István volt a legtisztább politikai gondol­kodó; azt, hogy a XIX. század eszméiből folyó törekvéseket hogyan lehetne egymás­sal - logikailag csak - valamiképpen összeegyeztetni a XX.-ban, egyedül ő tudta uolna megírni. Erre azonban nem adott módot a kor, amelyben élt, a hely, ahol élt és az a közvetlen közhaszonra törekvés, amelyhez őt magát kötötte morálja. Ha jelentő­ségének a nemzet nem ébred tudatára, az a magyar államot adminisztráló rendszer szégyene és a magyar írók maradandó szégyene lesz”302 - írta le Szabó Zoltán a pá­lyatárs Londonban két nappal Bibó halála után. Az a Szabó Zoltán, aki Bibó letar­tóztatása után azonnal nemzetközi akciót kezdeményezett kiszabadításáért, s aki először jelentette meg Nyugaton Bibó tanulmányainak gyűjteményét Harmadik út címmel.303 Bibót Szabó is és a nemzeti oldal is gondolkodónak, elméleti politikusnak tartotta, életműve számukra a morálisan ellenálló, elveit fel nem adó embert jelentet­te. Kenedi ezzel szemben a politikai cselekvés motívumát emelte ki Bibó életművé­ből. Mindkét felfogás tulajdonképpen kiolvasható a bibói életműből, de Bibó politikai stratégiai módszertana azért mást üzent: radikalizmus a célokban, mérséklet a mód­szerekben, a stílusban, következetes hűség az elvekhez és ugyanakkor realizmus, pragmatikus józanság, kompromisszumkészség a célok kivitelezésében, az eljárási módozatokban. Az 1980-as évek elejére valóban lehetőség látszott az ellenállás módozatainak ki­bővítésére. Nem azért, mert megerősödöttek az ellenállók pozíciói, hanem mert a rendszert összetartó paktumok eresztékei lazultak meg. Ezekbe a résekbe lehetett belekapaszkodni, s feszíteni a rendszert összetartó kötelékeket. Az egyik út az volt, hogy minél többeket ráébresszenek a rendszer politikai gyakorlatának ellentmondá­saira felvilágosító írásokkal, reformok követelésével, előkészítésével, megvalósításával, 302 Szabó Zoltán: Bibó Istvánról. In Bibó István összegyűjtött munkái. Bern, 1984, Euró­pai Protestáns Magyar Szabadegyetem, I. kötet, 35. 303 Harmadik út. Bibó István válogatott tanulmányai. Szerk. Szabó Zoltán. London, 1960, Magyar Könyves Céh. 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom