Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái
vagy úgy, hogy ezeken a réseken behatolva, egyre nagyobb réseket üssenek a rendszer burkán, s végül szétrobbantsák az egész alakzatot. Az addigi gyakorlat, melyet a nemzeti demokraták követtek, a felvilágosítás, a reformok útja volt, az új forma a „robbantás”, az akciózás, a „minél rosszabb, annál jobb” elv érvényesítése lett. Bibó szellemi öröksége azonban megoldást kínált a lehetséges kompromisszumra is a két felfogás között. A Kenedi által tervezett tanulmánykötet végül emlékkönyvvé alakult át. Még májusban, a temetés hónapjában, Halda Aliz, az 1956-os tevékenysége miatt kivégzett Gimes Miklós élettársának lakásán találkoztak először azok, akik végül összeállították szerkesztőként a méltán híressé vált Bibó-emlékkönyvet, az 1980-as évek kezdetének irányt mutató ellenzéki dokumentumát. Halda Aliz lakásán Réz Pál, Kenedi János, Bence György, Csoóri Sándor, Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Kis János, Szűcs Jenő és Tordai Zádor gyűlt össze. Ok lettek a kötet szerkesztői. Csoóri helyét később Tornai József vette át. A szerkesztőbizottság mintegy kétszáz nevet írt össze, akiket felkérni szándékoztak, s végül a kötetben hetvenöt tanulmány jelent meg. Az emlékkönyvet hivatalos úton tervezték megjelentetni, a kéziratot 1980 végén Donáth Ferenc benyújtotta a Gondolat Kiadónak, ám annak vezetője, Siklós Margit továbbította a minisztériumba és a pártközpontba, ahol nem hagyták jóvá a kézirat kiadását. A több mint ezer oldalnyi kéziratot ezután kézi úton sokszorosították, s engedély nélkül terjesztették. A szamizdatként megjelenő Bibó- emlékkönyv szerzői között találhatók nemzeti érzelmű írók, gondolkodók éppúgy, mint a polgári radikalizmus felfogását képviselők. Szerepelnek benne marxista meggyőződésű vagy azzal az ideológiával rokonszenvező írásművek, s a szerzők között két MSZMP-tag is helyet kapott. A kötet tehát egy összefogást reprezentált, nézetek, gondolatok, az ellenállás különböző útjait választók közös megjelenését. Ahogyan Réz Pál a bevezetőben írta, „mind vaskosabb kötet lapjain akarva-akaratlanul kialakult egy új szellemi tömörülés, vagy, szerényebben szólva, különböző világnézetű, származású, múltú emberek találkoztak egy olyan férfi körül, aki, mert szuverén 293
