Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Az első politikai fellépés a magyar kisebbségek ügye

is szolgálhatja. Aczél egyébként korrekt módon azt kérte, hogy ha Illyés akar válaszolni, azt ne tiltsák meg, s azt se írják elő neki, hogy hol jelenjen meg a válasz.

Losonczi Pál kizárta volna a nyilvánosságot az ügyből, csak pártközi egyeztetést javasolt, Apró Antal pedig Gáspár véleményét erősítette.

Kádár összefoglalójában arra figyelmeztetett, hogy nem kellene tovább gerjeszteni az ügyet, mert „ha belebonyolódunk, nagyobb baj is származhat belőle”. Egyetértett Gáspárral, hogy válaszolni kell a cikkre, de Aczél javaslatát támogatta, hogy lokalizálni kell, nem szabad belőle folyamatot gerjeszteni. Kádár is kijelentette, hogy válaszolni kell, „amiben Illyés becsületét meg kell védeni”. Ugyanakkor felháborodottan vetette fel, hogy Illyés nemzetközi fórumot javasolt az ügy tisztázására. Kijelentette, hogy Illyéssel beszélni kell, a dolgok maradjanak Magyarországon, ez a mi bel- ügyünk, nem kell nemzetközi fórumokat belekeverni ebbe az ügybe se. Illyés válaszában ugyanis felvetette, hogy a PEN vagy az Emberi Műveltség Nemzetközi Társasága, vagy az UNESCO valamilyen fóruma vitassa meg az ügyet a magyar és a román fél közreműködésével. Kádárnál még mindig vészcsengő szólalt meg minden nemzetközi fórum Magyarországgal való foglalkozása esetén, a felkelés utáni ENSZ- embargó és azok tárgyalásai élénken éltek benne még évtizedek múltán is. Ennek ellenére Kádár az összefoglalóban határozottan kiállt amellett, hogy reflexió nélkül nem lehet hagyni az ügyet, de azt is kijelentette, hogy direkt, nyilvános vitába nem szabad belemenni.

A PB határozata úgy szólt, hogy jelenjen meg válasz az írásra, de nem napilapban, hanem hetilapban vagy folyóiratban, s azt ne Illyés Gyula írja. Elfogadták azt is, hogy az írószövetség tiltakozzon a cikk hangvétele és tartalma miatt a román írószövetségnél, de „nyugodt hangvételű levélben fejezze ki tiltakozását”. Ezen a PB-ülésen döntöttek arról is, hogy a lapok és könyvkiadók szerkesztőségénél a határainkon túl élő magyarok helyzetével foglalkozó írásokat csak konzultáció után lehet megjelentetni. Figyelmet érdemel azonban, hogy az eredeti előterjesztés jóváhagyás utáni megjelentetést tartalmazott, a döntés ezt „konzultáció utáni”-ra módosította, s az is, hogy mindezt csak átmeneti időre vezették be.

A PB döntött arról is, hogy Illyés Szellem és erőszak című kötetének megjelentetése nem időszerű, s ezzel együtt több cikket kell megjelentetni a környező országok

273