Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A kávéházi mormogás kora
tül ez eljuthatott Vereshez, Darvashoz is. Ők tisztában lehettek azzal, milyen határokat nem lehet, nem tudnak átlépni, s ehhez mérték közreműködésük formáit. A fiatal nemzedék 1968 augusztusában azzal szembesült, hogy saját maguk lábára kell állniuk, a maguk módszerével és lehetőségeivel kell élniük. A rendszer tűréshatárait feszegető következő próbatétel sem váratott sokat magára. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetése társadalmi-politikai változások ígéretét is hordozta. A tavasszal elindult prágai változások itthon is sokakban megerősítették a hitet, hogy lazulhatnak az irodalompolitika gyeplői is. Csoóri már 1963-ban, a fiatal költők pécsi tanácskozásán is javasolta önálló lap elindítását, mely akkor nem kapott támogatást még a generáción belül sem, ezért ötletét ismét felvetette barátainak. A Belvárosi kávéház gyakori vendége volt a Horgas Béla—Levendel Júlia házaspár is, aki elmentek Aczél Györgyhöz, hogy Eszmélet címmel generációs folyóiratot szeretnének kiadni. Aczél megbízta Horgast, hogy állítsa össze az első három szám anyagát, ám időközben megtörtént a prágai megszállás, a szlovákiai magyar bevonulás. Horgas ennek ellenére elvitte az összeállított anyagot Aczélhoz, aki, bár felháborodott volt Csoóriék tiltakozólevél akciója miatt, mégis engedélyt adott arra, hogy a Magvető Kiadó szerződést kössön Horgassal időszakosan megjelenő kiadvány megszerkesztésére. A kiadó - az akkori gyakorlatnak megfelelően - lassan haladt a folyóirat kiadásának folyamatával, ezért az Eszmélet körül csoportosuló szerzők úgy döntöttek, hogy még a nyomtatott lap előtt bemutatkoznak a nagyközönségnek, meghirdetik lapjuk megjelenését. 1969. március 10-én a Kossuth Klubban mutatkoztak be. A budapesti értelmiségi körök tudtak a tervezett lapról, nagy volt az érdeklődés elsősorban egyetemisták körében, a terem zsúfolásig megtelt. A kezdés előtt az egyik helyi szervező felhívta az előadók figyelmét, hogy semmiképpen ne beszéljenek írói csoportról és nemzedéki folyóiratról. Csoóri, aki írásokat adott a lapba, s a felkért fellépők egyike volt, miután elmondta előre elkészített szövegét, dacosan hirdette ki, hogy az Eszmélet-csoport lapot akar magának, s egységes írói csoportnak tekinti a lap szerzőit. Csoórit nem csak a fiatalos hév, az indulat vezette, amikor szembeszállt a hivatalos irodalompolitikával. 217