Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

A kávéházi mormogás kora

Hitt abban, hogy a nyilvánosság megvédi őket, a hatalom nem vonhatja vissza ígére­tét, midőn azt már meghirdették. Keserűen csalódnia kellett ismét. A hatalom nem akart autonóm csoportokat az irodalomban, még kevésbé olyat, melynek önálló orgánuma van. Tovább nehezítette az elképzelés megvalósítását az is, hogy az Eszmélet-csoport nem pusztán írói, hanem a művészetek különböző ágaiból összetoborzott csapat volt, tagjának mondta magát a filmrendező Kosa Ferenc épp­úgy, mint Konrád György. Mivel a megjelenés tovább váratott magára, ezért az Eszmélet-kör októberre újabb találkozót szervezett, amit nemes egyszerűséggel betil­tott a hatóság. Csoóriék azonban nem hátráltak meg, 1970. május utolsó két napjára találkozót szerveztek a leányfalui kempingbe. A hatóságok tudomást szereztek róla, s Horgast behívatták a Művelődési Minisztérium Irodalmi Osztályára, ahol közölték vele, hogy irodalmi összejöveteleket az írószövetségben s nem titokban, kempingek­be szervezzenek. A szervezők felháborodtak a cenzúra eljárásán, s Csoóri azt javasol­ta, akkor hívják meg Aczélt, Orbán Lászlót és Tóth Dezsőt, a kultúrpolitika irányí­tóit is a kempingbe, hiszen semmilyen titkolnivalójuk nincs, nem is lehet, mivel egy engedélyezett lap anyagát akarják megbeszélni. A vezetők természetesen nem men­tek el a kempingbe, ám ott a szerkesztők és szerzők mellett tüntetőleg megjelent Jancsó Miklós, Hernádi Gyula és Mészöly Miklós is. A leányfalui kemping az iro­dalmi irányzatok szabad szerveződésének jelképévé vált. A rendőrség a találkozó után Horgas Bélát és Eörsi Istvánt illegális szervezkedés gyanújával kihallgatta, de eljárás nem indult ellenük. Rendőrhatósági figyelmeztetésben részesültek, mely ellen Horgas Béla fellebbezést nyújtott be a belügyminiszternek. Indoklása: az MSZMP KB titkárának szóbeli meghatalmazása alapján kezdett anyagot gyűjteni egy új folyó­irat mutatványszámaiba, s a leányfalui összejövetelen törvénysértést nem követtek el. Bár Horgas fellebbezésében nem írta le Aczél György nevét, mégis teljesen egyér­telmű volt, kire hivatkozott. A hatóság válasza elutasította a fellebbezést, s a figyel­meztetést hatályban tartotta. Kardos György előbb nyomdai kapacitáshiányra hivat­kozott, majd levette a kiadandó folyóiratok listájáról az Eszméletet. Az első, generá­ciós szerveződésű, a hivatalos szerkesztéstől függetlenül előállított irodalmi folyóirat nem születhetett meg 1969-ben. Csoórinak és barátainak nem lehetett illúziója az irodalompolitikai és a politika tilalmi szándékával kapcsolatban. 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom