Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Ellenségképre szükség van

dem megoldások hívei. Az idetartozó fiatalok többsége amellett, hogy vállalja a szocializmus szolgálatát, a párt politikájával, irodalompolitikájával nem mindenben ért egyet. 3. A korszerűség jelszavát hirdetik a harmadik irányzat képviselői (Csoóri Sándor, Tornai József, Gyurkó László, Orbán Ottó stb.), akik a korszerű intellektuális irodalom megteremtésének igényével némileg elszakadnak a valóságtól, egyfajta csináltság /elsősorban a költészetben/jellemzi őket. Politikai helyzetük, viszonyuk az irodalompolitikával ellentmondásos.”235

Az előterjesztők vélhetőleg nem is figyeltek fel az áthallásra, de Csoóriékat a harmadik csoportba sorolták, s bár ekkor még nem volt egyértelmű e csoport tényleges kötődése a saját utat hirdető nemzeti erőkhöz, de érdeklődésük és szimpátiájuk alapján pár éven belül valóban a „harmadikosok” csoportjába kerültek. S persze ennek megfelelően ellentétbe is a hatalom elvárásaival, követeléseivel. Csoóri az irodalmi szociográfia eszközével mutatott rá a rendszer ellentmondásaira, hibáira, bár illúziótlan képet festett a megváltozott paraszti világról, de minden írását a segítő szándék motiválta. írásainak többsége biztató, reménykedő eszmefuttatással zárult.

Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1965. február 25-ei ülésén foglalkozott az irodalmi életben jelentkező káros jelenségekkel, s ennek kapcsán kiemelt figyelmet kapott Csoóri Iszapeső című írása.

Csoóri ebben a kisregényében a paraszti élet sivárságát, zártságát és kilátástalan- ságát mutatta be. Arra a kérdésre kereste a választ írásában, hogy miért lett öngyilkos egy huszonhárom esztendős parasztlány. Az írás végére kiderült, hogy Mária az apja és az apja által képviselt zsarnoki rend elől menekült a halálba. Erőszakkal akarták megváltoztatni az életét, s ez elől menekült. A Bizottság több más írást elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a „teljes valóság” feltárásának jelszavát hangoztató írók tulajdonképpen „negativista” szemléletű műveket alkotnak, mely ellen az irodalom- politikának fel kell lépnie. Csoóri műve ugyanazokat a stílusjegyeket képviselte, mint amit az 1930-as években induló falukutatók, szociográfusok vallottak. Sem az akko235 Az írószövetség Fiatal írók Bizottságának munkaterve az 1963-as évre, 1963. március 30. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1963. május 3-ai ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS 288-41/7. ő. e.

209