Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A lektorok kora
nai de Poésie-díjat, illetve a Knokkei Irodalmi Nagydíját, 1970-ben ő is Herder-díjat vehetett át, illetve abban az évben harmadszor ítélték meg neki a Kossuth-díjat. A nemzeti erők politikus tagjai, azok, akik a Petőfi Párt kötelékében szerepet vállaltak, már más megítélés alá estek. Őket belügyi kérdésként kezelte a rendszer. Püskiék nem kaptak iparengedélyt — még Veres Péter és Erdei Ferenc közbenjárására sem - kerámiakészítésre, forgalmazásra, ugyanakkor 1967-ben kiengedték őket Amerikába menekült fiúkhoz. Bibó István a Statisztikai Hivatal könyvtárában kapott munkát, a nyugdíjas Farkas Ferenc szinte ki sem mozdult Szentendréről, Zsigmond Gyula börtönben megkezdett fordítói tevékenységét szabadulása után is folytatta, francia, német, svéd, dán szépirodalmi és teológiai műveket ültetett át magyarra, s egy református gyülekezet presbitereként dolgozott. Sebestyén László állandó megfigyelés alatt, kisebb lapoknál kapott újságírói megbízást, Matits Lajos az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztnél dolgozott, és tanított az I. István Közgazdasági Szak- középiskolában. Mindegyikükre jellemző volt, hogy a nyilvános szereplés elől teljesen visszahúzódtak, vigyáztak megszólalásaikra, kerülték a közéleti fórumokat, saját belterjes baráti és beszélgető társaságaikba jártak el. Mindamellett a nemzeti demokraták továbbra is szem előtt voltak, s időről időre szó került róluk. Vagy úgy, hogy - mint a volt Petőfi pártiakat - berendelték őket a Belügyminisztériumba elbeszélgetésre, vagy úgy, hogy valamelyik művük kapcsán bírálatot kaptak, vagy szilenciumot róttak ki rájuk. Megítélésükben mindig ott volt a gyanakvás, a bizalmatlanság. A párt 1964. szeptember 24—25-ei ideológiai konferenciájáról szóló beszámolójában Szirmai István, az MSZMP KB titkára a rendszerrel szemben álló művészek, ideológusok közé sorolta Illyést Lukáccsal egyetemben.227 A „húzd meg, ereszd meg” elv természetesen továbbra is érvényesült. 1965 márciusában Aczél és Köpeczi közös előterjesztésében került az Agitációs és Propaganda Bizottság elé az 1966 őszén megrendezni kívánt nemzetközi költőtalálkozó tervezete. A költészet nemzetköziségével foglalkozó konferencia bevezető előadását csakis 227 Szirmai István jelentése a Politikai Bizottságnak az ideológiai konferenciáról. 1964. szeptember 30., 4. MÓL 288. f. 5. cs. /345. ö. e. 198