Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A lektorok kora
ták a Látóhatárt, s ennek szerkesztésére Tamásit szerették volna megnyerni, aki azt visszautasította, ezért később Féja Gézát kérték fel rá. Veres Péternek, Szabó Pálnak, Sinka Istvánnak is jelentek meg írásai a folyóiratokban. Az irodalomirányító szervek 1964-ben, 1965-ben már kevésbé tekintették politikai ellenfelüknek a nemzeti demokratákat. „Irodalmunkban voltaképpen nem beszélhetünk már különféle eszmei alapon álló irányzatokról, csoportokról. Mivel az irodalmi csoportok összetartozó alapja a közös világnézet, a közös politikai platform - irodalmunknak politikailag ma közös platformja van: a szocializmus építéséhez, a proletárdiktatúrához való hűség -, nincsenek is különálló irodalmi csoportok. Ma már értelmetlen az ún. népi írók vagy az ún. polgári írók csoportjáról, mint önálló politikai arcélű csoportról beszélni; arra kell figyelnünk, hogy e csoportok tagjai mint válnak - egyre inkább, egyre kevesebb ellentmondással — szocialista íróvá. Szemmel kísérhető ez a fejlődés a volt népi írók esetében. [...] immár nem vitáik vannak a szocializmussal, [...] segíteni akarnak és részt venni az új élet teremtésében. [...] pozíciójuk nem »ellenzéki«; hatásuk nem ideológiai, hanem szépirodalmi.”225 A párt törekvése egyre inkább az lett, hogy a népi írók és a kétségtelenül meglevő nemzeti erők közötti különbséget kihangsúlyozzák, elválasszák egymástól az írókat és az ellenállókat. Mai szemmel nézve persze nevetségesnek tűnik, de bizony még a népi írók nyugdíjának kérdésében is az MSZMP döntött. A Titkárság 1965. július 6-án megtartott ülésén, az egyebek napirend keretében, határoztak arról, hogy Tamási Áron 2000 forint nyugdíjban részesüljön.226 A terv része volt, hogy a népi írók számára nagyobb mozgásteret biztosítottak, több mindent elnéztek nekik. Támogatták, hogy Illyés 1964 nyarán kiutazzon a PEN Club oslói kongresszusára, sőt engedélyezték a Kegyenc párizsi megjelentetését is. Németh László és Kodály Zoltán Herder-díjban részesülhetett, s a párt hozzájárult, hogy azt elfogadhassák. Illyés 1966-ban átvehette a Le Grand Prix Internatio225 MOL. 288. f. 35/1964. 226 MSZMP Titkárság 1965. július 6-ai ülésének jegyzőkönyve. MÓL 288. f. 7/241. ö. e. 197
