Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Perek, ítéletek, a megfélemlítés kísérlete
ről beszélt Erdei Ferenccel, aki akkoriban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, s joggal reméltek tőle is segítséget Bibó kiszabadításában. Farkas érdeklődésére azonban Erdei azt a választ adta: „Bibó ügyében nem aktuális semmiféle akció.”186 Püskiék nem voltak közismertek, bár kezdeményezéseikre, a rendezvényekre sokan elmentek, köztük a vezető írók is, ám szerepük a szervezésben elért sikereik miatt bántotta a hatalom szemét. Miután az írókkal sikerült egy békés egymás mellett élés állapotát kialakítaniuk, Illyés is megtörte hallgatását, sor kerülhetett a szervezkedés felszámolására is. Az 1962 februárjában elkészített terv szerint Püski Sándor, Zsigmond Gyula, Bodor György és Gál István lefogásával egy ellenséges akciót tudnak megszakítani, amely a magyar állam megdöntésére irányuló szervezkedést takart. Az ellenük felhozott vád alapja az volt, hogy a csoport tagjai „harmadikutas nacionalista nézeteket valló, a népi ideológia mögé bújó ellenséges elemek, akik a népi demokratikus rendszerrel szemben tudatos ellenséges tevékenységet fejtenek ki. Céljuk, törekvésük fő iránya a népi írók mozgalmának mint politikai mozgalomnak a fenntartása, a harmadikutas nacionalista illúziók ébren tartása és ápolása, végső fokon a harmadikutas koncepció alapján a társadalmi rend megváltoztatása.”187 A terv pontosan kidolgozta elfogásuk menetrendjét, a perbe fogáshoz szükséges bizonyítékok összegyűjtését. Az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelhető dokumentumokból világosan kiderül, hogy biztosra mentek, mert a korábbi titokban elvégzett lakásátvizsgálások révén pontosan tudták, mit hol kell keresniük. A csoport lefogására 1962. március 16-án került sor. Az akcióban példátlan méretű technikai és személyi állományt vettek igénybe, tizennyolc brigád kellett, ugyanennyi vizsgálóval és negyvenhat operatív tiszttel, két fényképésszel, tizenhét gépkocsival. Lakásukon fogták el, és tartottak házkutatást Püski Sándornál, Zsigmond Gyulánál, Gombos Ferencnél és Bodor Györgynél. Bodor munkahelyére is kiszálltak, s házkutatást tartottak Balogh Sándornál és Berkes Lídiánál is. 186 Püski Sándor Fővárosi Bíróság előtti vallomása. Idézi Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Népi mozgalom, 1947-1987. Budapest, 2002, Korona, 278. 187 Zsigmond Gyula és társai-dosszié. ÁBTL, V-147245/6, 82-88. 167
