Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A ius murmurandi évei
ám ennek ellenére „a drámák egy évadban való bemutatását nem javasoljuk”. A Malom a Séden bemutatását nyílt harmadikutas koncepciója és művészi gyengéi miatt pedig egyáltalán nem javasolta színpadra állítani. A Bizottság ülésén részt vett Szirmai István, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Darabos Iván, Orbán László, Aczél György, Tömpe István és Garamvölgyi József. Látható a névsorból, hogy az összes olyan kultúrpolitikus jelen volt a darabok szilen- ciumáról szóló döntésnél, akik Kádár közvetlen környezetében dolgoztak. Már 1960-ban is. Kádár tehát nem csupán saját véleményét öntötte szavakba, amikor Illyés levelére válaszolt, hanem az akkori kulturális vezetők értékelését, elítélő álláspontját is tolmácsolta. Illyést nem akarták kiengedni a szorításból, egyértelműbb kiállást vártak el tőle. Hiába. Illyés úgy döntött, hogy feladja pozícióját, s kilép a nyilvánosság elé, ha műveit nem jelentetik meg akkor mint olyan író, aki véleményt alkot a mindennapokról. 1960. március 9-én Gyöngyösi Nándor készített vele interjút az Ország-Világ című hetilapban, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság lapjában. Illyés az interjúban felsorolta elkészített műveit, cáfolva ezzel a hallgatásáról kialakított legendát, s azok megjelenésének elmaradását az irodalmi lektorokra hárította, pedig „tartalmaz annyi szocializmust, mint bármelyik az utóbbi években a sajtó alól kikerült verskötet”.170 Különösen érzékeny pontot érintett ezzel, hiszen a verseskönyvének „irodalmi lektora” Kállai Gyula volt, aki az írószövetség közgyűlésén hosszasan indokolta a versek kiadha- tatlanságának indokait, s bár Kállai akkori beszéde nem jelent meg az újságokban, de a közélet szereplői tisztában lehettek azzal, kire utalt Illyés az interjúban. (Kállai Gyulát ezzel végérvényesen esküdt ellenségévé tette, s a későbbiekben majd érinteni is fogom, milyen durva és méltatlan támadásokat váltott ki belőle évek múltán is.) Nem mulasztotta el felemlíteni a Malom a Séden című drámájának kérdését sem, s hozzáfűzte, „Malom a Séden című színdarabom fasizmusellenes, politikai állásfoglalás”. 170 Gyöngyösi Nándor interjújának részleteit közli Vasy Géza: Illyés Gyula a Kádár-kor első felében. Tiszatáj, 2006/1, 62. 147
