Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A ius murmurandi évei
Felmerülhet az is, hogy a kevésbé ismert író, Sinka István, Kodolányi János, Fája Géza miért nem lett volna megfelelő alany a nemzeti demokraták elleni perben? A válaszom erre az, hogy Kádárék tudtak a nemzetiek körében megnyilvánuló erős összetartásról, s számíthattak arra, hogy bármelyikük perbe fogása egységes ellenállást gerjeszt az egész népi írói körben. A szolidaritás a nemzeti erők körében példaértékű volt a bajban, igaz, nyugodt viszonyok között a széthúzás is ugyanannyira jellemezte őket. Kádár Illyésnek küldött válaszával kapcsolatban érdemes megvizsgálnunk az akkor visszautasított Malom a Séden című drámájával kapcsolatos későbbi értékeléseket is, mert az megvilágítja, miért volt Kádár válasza annyira elutasító. A Malom a Séden című drámát a Nemzeti Színház mutatta volna be, de Majornak is voltak ellenvetései, mikor Révaival Illyés beszélt, ő is felsorakoztatta ellenérveit, s mindketten kifogásolták a darab kommunista ábrázolását. Illyés drámája a Kortárs 1963. évfolyamának áprilisi számában jelent meg. Ugyanebben az évben látott napvilágot a Szépirodalmi Kiadó gondozásában a Kegyenc és a Különc című drámája.166 Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága e három Illyés-drámának egy évben történt megjelenését olyan súlyos gondnak tekintette, hogy a Bizottság 1963. október 16-ai ülésén külön napirendi pontban foglalkoztak a Kegyenc, a Különc és a Malom a Séden megvitatásával. Az előterjesztést Darabos Iván, a Tudományos és Kulturális Osztály vezetője készítette: „Az első két drámában a személyi kultusz éveinek politikaierkölcsi problémája nyert elsősorban megfogalmazást. Ezt nemcsak a drámák egész sugallata, de még az egyes megfogalmazások, a mai szóhasználat visszavetített képei is bizonyítják. Illyés Gyula történelmi drámáinak tehát aktuális mondanivalója van, a ma ábrázolására vállalkozik, de a drámákban adott válasz nem kommunista eszmei- ségű. Illyés nem vállal közösséget a marxista történelmi felfogással”167 - írta az előterjesztő a bevezetőben. 166 Illyés Gyula: Másokért egyedül. Budapest, 1963, Szépirodalmi. 167 MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság üléseinek anyaga. 1963. október 16- ai ülés. MOL M-KS 288-41/14. ő. e. 145
