Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

A ius murmurandi évei

Érezve a rá nehezedő nyomást 1960. január 12-ei dátummal levelet írt Kádár Jánosnak, melyben le kívánt zárni egy időszakot, s a maga nevében megnyitni egy újat. Levele semmiképpen nem felajánlkozás a hatalomnak, hanem tényfeltárás és szándékai egyértelmű megfogalmazása. „A köröttem keletkezett félreértéseket szeretném tisztázni. Ezek alapja, hogy »hallgatok«, s ezzel a »hallgatással« valami protestálást akarok kifejezni. Ez nincs így. 1957—1959-ben megírtam egy kötetnyi verset. Most készül egy második. Lefordítottam egy csomó klasszikus és modern verset. Elkészítettem egy színdarabot. Összeállítottam egy kötet tanulmányt. Mindet benyújtottam, egyik sem kapott nyilvánosságot.”164 Illyés tehát nem arról győzködte a párt főtitkárát, hogy hallgatását tévesen értelmezik, hanem igazolta, hogy ő alkot, csak nem engedik szóhoz jutni.

„Értesítést nyertem - folytatta Illyés —, hogy mivel ezt a »hallgatást« külföldi lapok rosszhiszeműen kihasználják, helyes volna ez ellen nyilatkozatot tennem közzé [...] Fölmerült ellenben az a vélemény, hogy ne nyilatkozatot, hanem riport- sorozatot írjak, majd, hogy ezt nem, hanem verseim elé előszót. Aztán megint más véleményt kaptam. A sok vélemény közt az enyém az volt: jelenjenek meg új verseim, ha csak ötszáz példányban is [...] Levelem igazi célja mégsem az, hogy támogatást erre kérjek, hanem a tisztességem megóvása foglalkoztat. Egy csaknem hatvanéves írónak szégyen volna, ha múltját ő maga ábrázolná [...] Nem szeretném, hogy most, amikor a tehetetlenség fenyeget, nézzen bárki is a nép ellenségének engem, aki - bárhogy forgassuk - mégis csak a nép fiaként, egy pusztai kovácsházból indulva szólaltam meg s véltem egy életen át e nép hasznára lenni.” Illyés egyértelmű szavai arra utaltak, hogy mindenféle ígéretek hangzottak el irányában, ám azokból semmi sem valósult meg. Illyés nem kért, hanem bejelentette igényét arra, hogy írásait jelentessék meg.

Két hét sem telt el, Kádár válaszlevele máris megszületetett 1960. január 25-ei dátummal: „A személyed s munkásságod kapcsán kialakult nézeteket és az ezek között lehetséges félreértéseket tisztázni leveledben nem sikerült. Az ilyen módon sze164 Maróti István: Illyés Gyula és a kultúrpolitika. In Költő, felelj! Tanulmányok Illyés Gyuláról. Budapest, 1993, Petőfi Irodalmi Múzeum, 34.

143