Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A ius murmurandi évei
szí javaslattal. Változás azt volt, hogy elnöknek Darvas Józsefet jelölték Bölöni helyett, főtitkárnak pedig Dobozy Imrét. A javasolt 9 fős elnökségben csak 4 párttag és egy párttagjelölt volt, ami megfelelt a PB tavaszi intencióinak. Az elnökségben helyet kaptak a népi írók is Szabó Pál személye által. A választmányba jelölték Szabó Pált, Veres Pétert és Tamási Áront, ám a PB ülésén Kádár felszólalt Tamási ellen, s bár tavasszal még támogatta, ám nyáron már felvetette, hogy a „Gond és hitvallás” című nyilatkozatot ő írta, s ezért nem lehet megbocsátani neki, különösen azért, mert annak megbánásáról még nem nyilatkozott. Érdekes volt Aczél közbeszólása, hogy Tamási nem egyedül írta az írószövetség 1956. december 28-ai nyilatkozatát, s Tamási sokkal együttműködőbbnek bizonyult, mint Illyés, ám Kádár megmakacsolta magát. Tamási alapító tag lehet, de választmányi tag nem. Kádár álláspontja szimplán érzelmi jellegű s nem politikai volt, sokszor döntött pillanatnyi szubjektív érzései alapján, s a PB-ülés időszakában érzelmileg ismét hatása alá került a felkelés alatti tragikus gyilkosságok mentális gyötrelmeinek. A 160 alapító tag között ott volt természetesen Illyés és Németh is. A PB-ülésen ismét felvetődött, hogy megengedheti-e a hatalom az írók egy karámba terelését, ám Kádár és Münnich meggyőzően bizonygatta, hogy 3 évvel az „ellenforradalom” után már erős annyira „rendszer”, hogy ezt megteheti. Ennek ellenére Kádár kitért arra is, hogy a szövetség alakuló üléséről nem kell túl nagy sajtó- kampányt szervezni, s a Tájékoztatási Hivatal ennek megfelelően adta ki a sajtónak az utasítását a közgyűlésről szóló tudósításokra vonatkozóan.155 A PB döntött arról is, hogy az alakuló ülésen Kállai Gyula fog beszélni a párt nevében. Az alakuló ülésre a nyár végén, szeptember 25-én került sor, a Kertész utcai Fészek klubban. Kállai Gyula ekkor államminiszter, Aczél György a művelődési miniszter első helyettese, s mint ilyen közvetlenül irányította az irodalompolitikát is, mivel minisztere, Benke Valéria, kevésbé volt tájékozott és jártas az írói ügyekben. A közgyűlésre Németh László nem ment el, akkor éppen Moszkvában járt, mely htjáért sokan és sokszor támadták később. Illyés sem volt ott. Révész Sándor Aczélról írt 155 Uo. 149. 137
