Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Védekezésre ítéltetve

A PB úgy döntött, hogy az előterjesztést megküldték az érintett népi íróknak véleményezésre. A kísérőlevélben biztosították a címzetteket, hogy „számunkra az Ön észrevételei sokat jelentenek, azokat a közlés előtt a végleges megszövegezésben figyelembe kívánjuk venni”.110 Az írók azonban csak június elején kapták meg a véleményeztetni kívánt anyagot, mely nem is annyira vitairat, inkább ítéletnek tűnt, s alig két héttel később már meg is jelent az Állásfoglalás a Társadalmi Szemlében. Nem a vélemény megismerése, hanem az ítélet kihirdetése volt a fontos.

Az írók jogos félelemmel várták, tartózkodóan fogadták, majd némileg megköny- nyebbülten válaszolták meg a felkérést. Alapállásukra jellemző Veres Péter válaszának bevezető sorai: „A tanulmányhoz általánosságban most nem szólok hozzá, mert elvégre is nem azért íródik (mármint az Állásfoglalás. A szerző megjegyzése), hogy azt mondja el, mit tartunk mi önmagunkról, hanem azért, hogy tisztázza, mit tart rólunk a politikai vezetés, és mit tartson rólunk a párt és az ország közvéleménye. Éppen ezért elvi értelemben nem szállók vitába a tanulmány elméleti vonalvezetésével sem, mert az természetesen abból a vélelemből indul ki, hogy hiteles marxista elemzést ad a népi írók »mozgalmá«-ról. Nekem se jogom, se jogcímem és általános vélemény szerint, amelyet szükségképpen respektálnom kell, marxista képzettségem sincs hozzá, hogy ezt kétségbe vonjam. Ezért hát csak azokra a részletekre és mozzanatokra térek rá, amelyek személy szerint engem is érintenek, vagy amelyekben ténybeli tévedést vagy tájékozatlanságot érzek.”111 Veres gondolatai tulajdonképpen mindegyik írói hozzászólásra igazak lehetnek, hiszen túlnyomó többségük csak a saját személyükre vonatkozó részeket érintette, pontosításokat, értelmezésbeli zavarok elhárítását javasolva. Lényegesnek tartom, hogy Veres Péter tanulmánynak, azaz nem pártálláspontnak minősítette az iratot, lehetőséget hagyott a készítőknek arra, hogy revideálják téves nézeteiket, amint az is fontos, hogy kimondta, nem a valóság megismerésének szándékát véli a megküldött tanulmányból kiolvasni, hanem a párt

110 Zimonyi Zoltán: Szabadulólevél. A „népi” írókról című állásfoglalás — harminc év után. Forrás, 1989/4, 54.

111 Veres Péter válasza a népiesekről szóló Állásfoglalás-tervezethez, 1958. júniusaugusztus. Idézi Huszár Tibor: Mit ér a szellem, ha... Budapest, 1990, Szabad Tér, 174.

108