Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
7171 A kapcsolatok főbb állomásai volna a saját bőrét a vásárra vinni, találnia kellett egy (vagy több) bűnbakot, akik félrevezették őt, és leterelték a helyes útról. A Moić-ügy volt az első kínálkozó lehetőség, amelyből akár egy titoista pert is kreálhattak volna. 327 Az, hogy mi történt azon az estén, nem rekonstruálható pontosan. Az előzményeket tekintve tény, hogy Antun Rob kizárta Moić-ot az MDDSZ intézőbizottságából, majd Péter Gábor szerint Farkas Mihály július 8-án felkereste azokat a délszlávokat, akik kiálltak a határozat mellett, és Moić-nak azt tanácsolta, hogy tegyen úgy, mintha még mindig az intéző bizottság tagja lenne, és igyekezzen meggyőzni a többi délszlávot is, hogy álljanak ki a határozat mellett. Farkas szerint Moić „úgy viselkedik, mint ahogyan egy igazi délszláv kommunistának viselkednie kell”.328 A gyilkos ságot Rákosiék tehát a határozat körül kibontakozó délszláv belharcnak igyekeztek beállítani. Az eset ráadásul először nem is gyilkosságként, hanem öngyilkosságként szerepelt a kiküldött főkapitányi értesítőben, miszerint az áldozat „még meg nem állapítható körülmények között hasba lőtte magát”.329 A szakirodalomban a gyilkosság indítékaként a szerelem féltés is megjelenik. 330 A nyomozást hamar elvették a bűnügyi rendőrségtől, és a politikai rendőrségnek adták, ahol dr. Tímár István ezredes, majd dr. Décsi Gyula foly tatta a nyomozást. Két nappal az állítólagos gyilkosság után Ognyenovics Milánt, az MDDSZ titkárát és Lastit’ Ljubomirt, az MDDSZ ifjúsági titkárát is őrizetbe vették, és Szalai András igyekezett meggyőzni őket, hogy nyilatko zatban foglaljanak állást a Tájékoztató Iroda határozata mellett. Ezt nem tették meg, ennek ellenére pár nap múlva szabadon engedték őket.331 Ezt követően sűrű jegyzékváltásokra került sor Budapest és Belgrád között, amelyben a magyar vezetés kérte Boarov kiadatását a magyar szerveknek, amelyhez a jugoszlávok hozzá is járultak, maga Tito „utasítást adott, misze rint Boarovot ki kell adni a magyar hatóságoknak”.332 Az ügyet közben a nyilvánosság elé vitték a magyar szervek, július 18-án a Szabad nép már „Boarov Zsivko, a budapesti jugoszláv követség sajtóattaséja meggyilkolta Moic Milos elvtársat” címmel közölt cikket.333 A kihallgatása során, augusztus 327 Zinner Tibor: „A nagy politikai affér” ... i. m. 195. 328 Uo. 194. 329 Uo. 197. 330 A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben, 1945‒ 1948: Rex József. Forrás folyóirat, 41. évf. 2009/7‒ 8. szám, 91. 331 Ripp Zoltán: Példaképből ellenség... i. m. 332 Zinner Tibor: „A nagy politikai affér” ... i. m. 204. 333 Szabad Nép, 1948. július 18.
