Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
72 Kényszerpályák és külön utak 72 A kapcsolatok főbb állomásai 6-án Boarov beismerte, hogy meggyilkolta Moić-ot. Amint említettük, a gyilkosságot egy titoista perré akarták dagasztani, azonban a JKP kiát kozása a táborból még túl friss volt, a Tito-ellenes rágalomhadjárat nem érte el csúcspontját, így az ügyet csupán propagandacélokra használták fel. Ugyan Lazar Brankov, a jugoszláv követség ügyvivője ez idő tájt még nem került célkeresztbe, azonban a bő egy évvel később megrendezett Rajk‒ (Brankov)-perben már a gyilkosság kitervelésének szerepét is ráosztották. A Rajk-per vádirata szerint „1948 nyarán Brankov Lázár magához rendelte a jugoszláv kémszervezet tagját [...] Zsivko Boarovot, és közölte vele, hogy Moics Milos a magyarországi jugoszlávok egyik vezetője a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglalt állást, és ezért félő, hogy leleplezi Titóék magyarországi működését. Brankov azt az utasítást adta Boarovnak, bírja rá Moić Milost, ettől a szándékától álljon el, és ha Moić Milos kitartana álláspontja mellett, akkor ölje meg. [...] Brankov Lázár tehát Zsivko Boarovot rábírta arra, hogy Moić Milost előre megfontolt szándékkal megölje, vagyis gyil kosságra való felbujtás bűntettét követte el.”334 1955-ben felülvizsgálatot tartottak, amelyben Brankov tagadta a gyilkosságra való felbujtást, Boarov pedig amellett, hogy elismerte, hogy dulakodott Moić-tyal és leadott pár figyelmeztető lövést, tagadta, hogy ő ölte volna meg.335 A perújításra végül nem került sor. Az ügyben olyan teória is napvilágot látott, amely szerint a magyar (esetleg a szovjet) állambiztonság követett el merényletet Moić ellen, ezt Kiss Károly, az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke 1956. június 12-én egy feljegyzésében sugallta.336 Csupán három héttel korábban, 1956. május 23-án az Egyesült Államok központi hírszerzésénél elkészült egy összefoglaló jelentés A Rajk-per háttere címmel. 337 A jelentés írója a Moić-gyilkosságra is kitért röviden: „A Tito-ellenes ügy Magyarországon egy gyilkossággal kezdődött. A Veres Pálné útján volt egy kollégium, ahol a magyarországi délszláv fiatalok laktak. Ennek az ifjúsági csoportnak a vezetőjét megölték. A gyilkosságot az ÁVH követte el, majd az egészet a jugoszláv követségre kenték. [satírozás] Az ügyet Rajk László vitte végig, és Péter Gáborral, illetve Farkas Mihály akkori honvédelmi miniszterrel együtt irányították az egészet.”338 Sajnos a jelentés tevője ismeretlen, mivel 334 Rajk László és társai a népbíróság előtt. Budapest, Szikra, 1949, 17. 335 Zinner Tibor: „A nagy politikai affér” ... i. m. 196. 336 Uo. 200. 337 CIA-RDP83-00418R004500040003-4, Background of the Rajk Case, 1956. 05. 23. online: foia.cia.gov 338 Rajk László és társai a népbíróság előtt... i. m. 16.
