Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
92 Kényszerpályák és külön utak 92 A kapcsolatok főbb állomásai a pártba befurakodottak, s ott is a vezetők között kell keresni, s aki külföldet járt, arra már a gyanú árnyéka esik”.424 Rákosi utólagosan tehát igyekezett a jugoszláv (nemzetközi)- vonalat kidomborítani az ügy kapcsán, illetve úgy beállítani a történteket, mintha azok kizárólagosan Sztálin jugoszláv-ellenes érdekeit szolgálták volna. Ezzel azonban elfedi a per, beleértve a mellékperek belügyi vonatkozásait, amelyekre a szovjeteknek nem volt szükségük, azonban lehetőséget adtak számára a párton belüli tisztogatásra. A jugoszláv-vonal nem csupán Rákosi, hanem a perben aktívan részt vevő többi közreműködő számára is menekülő utat jelentett a későbbi felülvizsgálatok során, mivel ennek emlegetésével el tudták hárítani a felelősséget. 425 Rákosi többször kérte Brankov átadását a szovjet vezetéstől, amire végül július 15-én került sor.426 A pártvizsgálat során Rákosi az egész Rajk-ügy keletkezését Brankov érkezéséhez köti: „A Berija ebből akart csinálni egy jugoszlávellenes ügyet. Mi, mi, amikor jöttek a táviratok, akkor már jött a letartóztatott jugoszláv követ, aki hozta a vallomást, hogy ő volt az összekötő a kém Rajk és Tito között. Akkor kezdődött a Rajk-ügy. Az volt, addig nem volt.”427 Brankov a Rajk-per harmadrendű vádlottja lett. A már említett Moić-üggyel kapcsolatos vádpontokon kívül rá osztották a szerepet, miszerint ő volt az, aki „Rajkhoz kapcsolta Pállfy Györgyöt”, ő irányította Antun Robot, „jugoszláv kémet”, ezen kívül ő volt a tolmács Rajk és Ranković 1947. decemberi Kelebián lefolytatott megbeszélésén is, továbbá „egész magyarországi tartózkodása alatt állandóan kémkedett”.428 Végül nem ítélték halálra, csupán életfogytiglani börtönbüntetést kapott, véleménye szerint azért, mert nem magyar állampolgárként nem ítélhették volna el hazaárulásért.429 A másodrendű vádlott Pálffy György a vád szerint kapcsolatban állt a jugoszláv katonai vezetőkkel, és célja egy katonai puccs előkészítése volt, illetve Rákosi, Farkas és Gerő meggyilkolása.430 Pálffy György és a hetedrendű vádlott, Korondi Béla „ vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja hatáskörének hiányát”, 431 ügyüket átadták a katonai bíróságnak, ahol golyó általi halálra ítélték őket. 424 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések... i. m. 747. 425 Ötvös István: Koncepcióváltások ... i. m. 3132. 426 Baráth Magdolna: A szovjet tényező... i. m. 92. 427 Lehallgatott kihallgatások... i.m. 24. 428 Rajk László és társai a népbíróság előtt... i. m. 17. 429 Vukman Péter: „Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen” ... i. m. 72. 430 Rajk László és társai a népbíróság előtt... i. m. 15 ‒ 16. 431 Uo. 257.
