Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
78 Kényszerpályák és külön utak 78 A kapcsolatok főbb állomásai A Borba már említett, 1948. szeptember 15-ei cikke szerint a magyar rágalomhadjáratnak az a célja, hogy „aláássák hazánk [Jugoszlávia – DDF] védelmi erejét és függetlenségét az imperialistákkal szemben. A jugoszlávellenes propaganda Romániában és Magyarországon, valamint a szocialista front más országaiban is lehetővé teszi az imperialistáknak, hogy fokozzák nyomásukat a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ellen, ugyanakkor pedig rombolja a demokratikus országok népeinek bizalmát és barátságát. [...] A rágalmak alapján nem lehet megszilárdítani a viszonyt a szomszédos népi-demokratikus országok között. [...] A felelősség a beállott helyzetért teljes mértékben a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság mostani kormányaira hárul.” 362 A Borba nagyobb volumenű, illetve politikai állásfoglalást tartalmazó cikkeit a Magyar Szó rendre közölte, így a vajdasági magyarsághoz is eljutott a belgrádi propaganda. A követség a későbbiekben többször beszámolt a vajdasági magyaroknak a magyar vezetés iránt érzett ellenszenvéről, azonban általában olyan levelekre hivatkozott, amelyeket bár magyar dolgozók küldtek, de nem állapítható meg, hogy nem politikai nyomásra tették-e. A kutatás során úgy tűnt, hogy a levéltárak anyagát felhasználva a vajdasági magyarság helyzetét nem lehet egyértelműen pozitívan vagy negatívan megítélni a korszakban. Néhány jelentés tartalmaz információt meghurcolt jugoszláviai magyarokról, dr. Hoch Dezsőt, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség és a Szabadkai Magyar Színház volt elnökét letartóztatták, Dobos Istvánt, a vajdasági autonómia volt iparügyi megbízottját menesz tették állásából és Ruma közelébe egy téglagyárba küldték, dr. Steinfeld Sándort, a Híd folyóirat volt főszerkesztőjét kizárták a pártból, mivel nem volt hajlandó Sztálin-ellenes cikkeket írni. 363 A szovjet- és Kominformellenes hangulatban azonban gyakoriak voltak a hasonló eljárások a társadalom minden rétegében, a Sztálin-ellenes Tito valójában sztálinista módon számolt le ellenfeleivel, megkezdődött a harc a vélt vagy valós belső ellen séggel. 1948 és 1952 között hatvanezer párttagot zártak ki a JKP-ból, két szigeten, Goli-otokon és Sveti Grguron pedig internálótáborokat hoztak létre, ahova több mint tizenhatezer embert internáltak. 364 A jugoszláv és magyar kormányok konfliktusában propagandaeszközként a két ország állampolgárainak helyzetét gyakran felhasználták, azt igyekeztek minél sötétebbre festeni, sőt, főként a magyar 362 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 312/biz. 1948, 3. doboz. 363 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 456/biz. 1948, 3. doboz. 364 Juhász József: Volt egyszer.. . i. m. 136.
