Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
7777 A kapcsolatok főbb állomásai neki, majd július 2-án, feltehetőleg Brankov segítségével kimenekítették az országból. 357 A magyarországi délszlávokra nehezedő nyomás azonban ezzel még nem ért véget. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségénél (MDDSZ) július 1-jén látogatást tett Farkas Mihály és Szalai András, és követelték a vezetőségtől, hogy foglaljanak állást a határozat mellett. A Szövetség Végrehajtó Bizottsága azonban épp ellentétesen cselekedett, nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy az egyetlen délszláv képviselőt, Antun Robot megfosztották a mandátumától, illetve nem értettek egyet a titói politika magyar elítélésével. Tiltakozó határozatukat Dinnyés miniszterelnöknek is elküldték. Az ellenállásuk azonban nem tart(hat)ott sokáig, július közepén Rajk feloszlatta a Központi Vezetőséget, a vezetőségi tagokat pedig letartóztatták. Újságukat, a Naše Novin ét betiltották, az augusztus 10-én összehívott kongresszuson pedig új vezetőséget választottak, és állást foglaltak a JKP-t elítélő határozat mellett. 358 Az MDDSZ mellet a Magyar–Jugoszláv Társaság (MJT) is a két ország megromló viszonyának áldozatává vált. Az első jelek már az 1948. március 20-án, az Urániában megtartott éves közgyűlésen megmutatkoztak, ahol a budapesti jugoszláv követség személyzetén kívül a magyar politikai felső vezetés is megjelent. Rajk László elnökölt, de jelen volt többek között Farkas Mihály, Révai József, Szalai András és Szőnyi Tibor is. Az ülés nem várt fordulatot vett, amikor csupán az intézőbizottság tagjait választották meg, azonban a főtitkár megválasztását későbbre halasztották. Rex József, aki maga is az intézőbizottság tagja lett, az MJT-ről írt visszaemlé kezésében joggal tette fel a kérdést: „mi folyik itt, miről is van tulajdonképpen szó? Mert hisz az MJT főtitkárai nem egy ennyire fontos kérdés, hogy a fél KP-vezérkar avatkozik bele ennyi erővel.” 359 Utólag azonban már világos, hogy az MJT szerepe az elítélő határozat után teljes fordulatot vett, „Jugoszlávia-ellenes” előadásokat tartottak a társaság szervezésében, újságjukat, a Déli Csillag ot pedig propagandacélokra használták fel, majd 1948 novemberében megszüntették. Az MJT 1949 és 1950 folyamán még létezett, majd a Kultúrkapcsolatok Intézetébe360 olvasztották. 361 357 Vukman Péter: Barátból ellenség – ellenségből barát... i. m. 60. 358 Uo.61. 359 Rex József: A Magyar–jugoszláv Társaság története ... i. m. 50 ‒ 51. 360 A Kultúrkapcsolatok Intézetét 1949 júniusában hozták létre, ebben az intézetben összpontosították a külföldi kulturális kapcsolatokkal eddig külön-külön foglalkozó szervezeteket. 361 Uo. 52‒54.
