Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
74 Kényszerpályák és külön utak 74 A kapcsolatok főbb állomásai helyzetről, például a korábban még dicsért jugoszláv közellátási rendszert egyik napról a másikra „csődként” jellemezték.341 Szántó Zoltán követ július 17-ei jelentésében a jugoszláv álláspontról írt, amely szerint „a konfliktust a Tájékoztató Irodában elsősorban a magyar és a bolgár kommunisták idézték elő Tito népszerűségére való féltékenységből. Tovább tart a nép, sőt az egyszerűbb párttagok megtévesztése azzal, hogy a Sz(b)kp és Sztálin távol áll ettől a méltatlan rágalomhadjárattól.” 342 A JKP július 21‒ 28. között tartotta az V. kongresszusát. Rákosi úgy gondolta, hogy a kongresszusra egy delegációt kellene küldenie a szocialista országoknak, mert így befolyásolhatnák az eseményeket, ezt javasolta is a Kominform Titkárságnak. Gottwald is hasonlóan gondolkodott, azonban Sztálin úgy döntött, egyik szocialista ország sem képviseltetheti magát az eseményen.343 A kongresszuson elhangzott beszédek között volt, amelyik azzal vádolta a magyar kommunistákat, hogy nem tettek meg mindent a Horthy-rezsim megbuktatása érdekében, ellenben a jugoszláv kommunisták maguk „szabadították” fel Jugoszláviát.344 A JKP vezetősége nyolcórás beszámolót tartott, amelyen a párt dicső múltját elevenítették fel, az elítélő határozatra Tito csupán a beszéde végén tért ki, és minden vádat visszautasított.345 A kongresszuson elhangzott beszédek azonban rávilágítottak arra is, hogy bár a jugoszláv vezetés nem értett egyet az Kominform-határozattal, ideológiai válságba kerültek, mivel a Szovjetunió sztálinista modellje már mélyen beivódott a délszláv állam minden területébe. Tito beszédében úgy fogalmazott, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt „megingathatatlanul hűséges a Marx‒ Engels ‒ Lenin ‒ Sztálin-i ideológiához, melyet bizonyít az a tény is, hogy a JKP sosem tért le ennek az ideológiának az ösvényéről”.346 Milovan Đilas széles körben ismertté vált művében úgy fogalmazott, hogy „Noha a forradalmat és az egyéb realitásokat illetően egyre nyilvánvalóbbá vált az ellentét, a jugoszlávok ezekben a tényekben, különösen pedig saját forradalmi sikereikben bizonyítékot láttak arra, hogy mégis szoros szálakkal kapcsolódnak Moszkvához és a Szovjetunió által előírt ideológiai programhoz.”347 Sztálint „tekintették az eszme és a megál -341 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 31/pol.biz. – 1948, 2. doboz. 342 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 32/pol. – 1948, 2. doboz. 343 Ripp Zoltán: Példaképből ellenség... i. m. 344 MNL O XIX – J – 4 – a – Belgrád 36/pol. – 1948, 2. doboz. 345 Ripp Zoltán: Példaképből ellenség... i. m. 346 Perović, Jeronim: Josip Broz Tito. In Mental Maps in the Early Cold War Era, 1945 ‒ 68. Szerk.: Casey, Stephen – Wright, Jonathan. Basingstoke, Palgrave Macmillan, 2011, 138. 347 Đilas, Milovan: Találkozások Sztálinnal ... i. m. 12.
