Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
6969 A kapcsolatok főbb állomásai A konfliktus közvetlen hatása a magyar–jugoszláv viszonyra (1948‒ 1949) A magyar vezetés már márciusban értesülhetett a Belgrád felett gyülekező viharfelhőkről, nem csupán a már említett március 27-ei levélből, hanem Rákosin keresztül Vorosilov marsall szavaiból, aki a magyar vezető figyelmét már az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepségén felhívta az ellentétekre. A márciusban Belgrádba utazó magas szintű delegáció tagjainak a Politikai Bizottság (PB) utasításba adta, hogy úgy járjanak el minden katonai, külkereskedelmi, külpolitikai és más kérdésekben, hogy „a Szovjetunióval való viszonyunk benne a döntő”.318 Rákosi Mátyás július 2-án tartott beszédében „leplezte le Titót”.319 Szerinte „a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek zöme nem értette meg a kommunista párt és a munkásosztály vezető szerepét, a munkás‒ paraszt szövetség lényegét”, 320 ezért született meg ellenük az elítélő határozat. Rákosi mintadiák volt, az elsők között állt ki nyíltan a jugoszlávok ellen. Visszaemlékezésében erről azt vallotta: „az, hogy a jugoszláv kérdést azonnal a nyilvánosság elé vittük és megmagyaráztuk, nagy megnyugvást keltett tömegeink között, amire annál is inkább szükség volt, mert ez a kérdés kezdett rohamosan elmérgesedni.”321 A kérdés az volt, „hogy nem fenyegeti-e pártunkat [az MDP-t– DDF] is hasonló veszély. Nem történhetik-e meg velünk is, mint a jugoszláv okkal, hogy miközben vizet prédikálunk, bort iszunk. A felelet erre, kedves Elvtársaim, csak az lehet, hogy igen, minket is fenyegetnek ilyen veszélyek. ” 322 Feltételezhetjük, hogy az elítélő határozatot követően valóban volt félelem a magyar vezetők között, Rákosi talán ezt ellensúlyozandó lépett fel erélyesen Belgrád ellen, ezért is indult nagyon durva propaganda-hadjárat Jugoszlávia ellen, ráadásul az elkövetkezendő években a két ország határán szinte mindennaposak lettek a határincidensek, a háttérben pedig az állambiztonsági szervek is összecsaptak. 318 Vukman Péter: Barátból ellenség – ellenségből barát... i. m. 58. 319 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 352/biz – 1949, 7. doboz 320 A marxizmus–leninizmus a győzelem egyetlen útja, Rákosi Mátyás beszéde a budapesti pártfunkcionáriusok ünnepi értekezletén, 1948. július 2. In Rákosi Mátyás : Építjük a nép országát. Bp., Szikra kiadó, 1949, online, http://mek.niif.hu/04600/04670/04670.pdf letöltve: (2015. március 24.). 321 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések... i. m. 657. 322 Uo. 656.
