Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
5555 A kapcsolatok főbb állomásai tehát találkoztak, mivel a magyar kormánynak rendkívül nagy szüksége volt győztes országok támogatására, többek között a béketárgyaláson, ráadásul a magyar kommunisták példaképként tekintettek jugoszláv elvtársaikra. A kölcsönös érdekek mentén kialakult helyzetben a délszláv vezetők ígéretet tettek arra, hogy amennyiben a magyar kormány támogatja Jugoszláviát Trieszt kérdésében, segítenek érvényesíteni a magyar érdekeket a békekonferencián, illetve – mint a következő években be is igazolódott – Jugoszlávia támogatni fogja Magyarország felvételét az ENSZ-be.236 A diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdése már 1945 őszén felve tődött jugoszláv részről, 1946. szeptember 25-én pedig Stanoje Simić 237 jugoszláv külügyminiszter jegyzékben jelezte a magyar kormánynak, hogy készek felvenni a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.238 Október 4-én Ivan Ivanovics Levuskin, a SZEB vezérkari főnöke a kormány tudomá sára hozta, hogy a kapcsolatok felvétele ellen a SZEB-nek nincs kifogása. 239 Területi kérdések, lakosságcsere-tervezet Hivatalosan a világháború alatt Jugoszlávia nem állt elő olyan területi kérdésekkel,240 amely túlmutatott volna az első világháború után meghú zott határon, magánakciók azonban előfordultak.241 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a területi követeléseket vagy a népességcsere kérdését ne használták volna fel nyomásgyakorlásra, a külpolitikai céljaik elérésére. A határ menti, délszlávok lakta területeken az OZNA szervei, illetve a volt partizánok népfelszabadító bizottságokat hoztak létre, sőt, például a Baja környéki sokácok és bunyevácok küldöttséget menesztettek Titóhoz Karagics Antal vezetésével, de a határ menti szerbek képviselői is jártak Belgrádban, hogy a terület Jugoszláviához csatolását kérjék.242 Letenye környékén számos, többségében horvátok lakta településen partizánok kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy a területet Jugoszláviához csatolják, illetve 236 A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény ... i. m. 7. 237 Stanoje Simić (1893–1970) jugoszláv külügyminiszter 1946. február 1.–1948. augusztus 31. között. 238 A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény ... i. m. 7. 239 Uo. 8. 240 A délszláv területi rendezési tervekről részletesen ld. Hornyák Árpád: Találkozások – ütközések. Fejezetek a 20. századi magyar‒ szerb kapcsolatok történetéből. Pécs, 2010, 162‒ 190. 241 Hornyák Árpád: Határkijelölés, határsáv... i. m. 316. 242 Uo. 316‒317.
