Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
56 Kényszerpályák és külön utak 56 A kapcsolatok főbb állomásai a zalai olajtelepek környékén „garázdálkodtak”.243 Tito és Sztálin 1945 januári találkozóján244 szóba került a Bajai-háromszög Jugoszláviához csatolásának kérdése, ezt azonban a szovjet vezető nem támogatta, bár nem is ellenezte. A kérdés csak 1946. május 28-án került le a napirendről, amikor Sztálinnal való megbeszélésén „Tito elmondta, a jugoszláv kormány úgy döntött, hogy nem fogja felvetni a Magyarországgal szembeni jugoszláv területi követelést (a bajai háromszög tekintetében) a Miniszterek Tanácsában.”245 Nemcsak a bajai háromszögben, hanem (a magyarországi) Baranyában is Jugoszláviához való csatlakozási igényüket fejezték ki helyi délszláv politikusok és értelmiségiek, amikor 1945. január 25-én megalakították a Baranyai Kezdeményező Bizottságot, amelynek tagjai Ivan Šubašić külügyminiszternél is látogatást tettek.246 Mint ismeretes, a bizottság nem érte el célját. A területi kérdések mellett egy népességcsere-tervezet247 is a tárgya lóasztalra került a békeszerződés aláírása előtt egy vízügyi tervezettel együtt. 1946. augusztus 16-án Párizsban Edvard Kardelj, a jugoszláv béke delegáció vezetője ajánlatot tett Gyöngyösi János külügyminiszternek, amelynek értelmében a jugoszlávok nem fognak területi követelésekkel fellépni a béketárgyalásokon, ha Magyarország beleegyezik egy maximum negyvenezer fős önkéntes lakosságcserébe és a vízügyi megállapodás-tervezetbe.248 Amennyiben az áttelepülni vágyók száma nem éri el a negyven ezret, azt úgy változtatják, hogy mindig egyenlő maradjon az átköltözők száma. A cserének a szerződés aláírása után egy évvel kell megkezdődnie, és három év alatt kell teljesíteni.249 Másnap, augusztus 17-én Jože Vilfan, a jugoszláv békedelegáció főtitkára ígéretet tett Kertész Istvánnak , a magyar küldöttség főtitkárának, hogy amennyiben a magyar delegáció elfogadja a tervezetet, ők visszavonják a békeszerződés 2. és 3. pontját érintő módosítására beadott indítványukat, amely különleges jogokat biztosított volna a magyarországi délszlávoknak a nemzetiségi jogok és 243 A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei ... i. m. 591. 244 A találkozóról bővebben ld. Mezei Géza: Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945–1949). Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2001, 175 ‒ 178. 245 Uo. 592. 246 Hornyák Árpád: Határkijelölés, határsáv... i. m. 318. 247 A magyar–jugoszláv népcsere-egyezményről részletesen ld. Föglein Gizella: Magyar– jugoszláv népcsere egyezmény tervezet (1946). In Századok, 1996/6, 1553 ‒ 1570, online: www.researchgate.com, utoljára letöltve: 2018. 03. 02. 248 A. Sajti Enikő: Magyarország és Jugoszlávia, 1944 ‒ 1947... i. m. 15. 249 Hornyák Árpád: Találkozások – ütközések. .. i. m. 188.
