Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
54 Kényszerpályák és külön utak 54 A kapcsolatok főbb állomásai Csehszlovákiában [...] az expansio hívei voltak, és a szláv lakosság [...] elmagyarítására törekedtek. [...] úgyhogy az a véleményem, hogy a csehszlovák kormány helyesen jár el, amikor a lakosságcserét sürgeti. Ez eljárásnál egyedül az antifasisztákat kell más bánásmódban részesíteni. [...] Az új Jugoszlávia sohasem fogja megengedni, hogy kisebbségei más országot tekintsenek hazájukként.” 230 1947 márciusában, már a békeszerződést követően, az MKP Külügyi Bizottsága javasolta, hogy derítsék ki Belgrádban és Moszkvában, hogy a magyar–csehszlovák kérdést „letárgyalná-e” a két érintett kommunista párt.231 A magyar–csehszlovák viszony rendezése elsőrendű fontosságú volt, Gerő Ernő által az MKP külpolitikai irányvonaláról az MKP PB ülésére írt előterjesztésében úgy fogalmazott, hogy „e nélkül sem a szovjetek, sem a jugoszlávok nem fogják magukat a magyarok mellett exponálni”. Úgy vélte továbbá, hogy – természetesen a szovjetek beleegyezését követően – Belgrádot kell felkérni, hogy közvetítsen a vitás kérdések rendezésében a két ország között. 232 A kérdést a későbbiekben a Kominform alakuló ülésén is napirendre vették, a román küldöttség hivatalosan, a jugoszlávok és a bolgárok pedig informálisan biztosították a magyar delegációt, hogy a kérdésben a magyar felet támogatják. 233 Tito magyarországi látogatása alatt dr. Sebestyén Pál beszélgetést folytatott Vladimir Velebit234 külügyminiszter-helyettessel december 8-án. Velebit szóba hozta a magyar–csehszlovák kérdést, és „nagy hévvel” jegyezte meg, hogy az egész probléma megoldását csak attól lehet remélni, ha Csehszlovákia a külpolitikájában döntő változásra szánja el magát. Megjegyezte továbbá, hogy Jugoszlávia a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a csehszlovák–magyar viszony rendezésének, mert e nélkül a kelet-európai államok összefogása nem valósítható meg „minden lánc olyan erős lévén, mint a leggyengébb láncszem”. 235 A délszláv vezetők, bár belpolitikai céljaik egy részét hamar megvalósították, számos megoldatlan diplomáciai üggyel kapcsolatban a magyar vezetők részéről is szerették volna megkapni a támogatást. Az érdekek 230 MNL OL XIX – J – 1 – j – Jugoszlávia TÜK 1945‒1964, 21-Res.Pol. – 1945. 12. 12. Belgrádi jelentés, adta Rex (Belgrád, Hotel Union), 15. doboz 231 Vukman Péter: Barátból ellenség – ellenségből barát... i. m. 49. 232 Uo. 233 Uo. 50. 234 Velebit, Vladimir (Zára, 1907. augusztus 19.–2004. augusztus 19.) jugoszláv diplomata. 235 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK 1945‒1964, 532-pol.res., dr. Sebestyén követ feljegyzése Velebittel való beszélgetéséről, 6. doboz.
