Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
44 Kényszerpályák és külön utak 44 A kapcsolatok főbb állomásai hogy Kovács Bélát „földalatti szovjetellenes, fegyveres terrorista csoport kialakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés megszervezésében való aktív részvétel miatt” a szovjet szervek letartóztatták. Tették ezt annak ellenére, hogy az országgyűlés nem függesztette fel a mentelmi jogát, ez azonban a szovjet hatóságokra nem vonatkozott.179 Kovács letar tóztatásának hatására további ötven kisgazdapárti képviselő mondott le mandátumáról, ekkor már a képviselők eredeti létszámának csupán harmada volt aktív, közülük is sokan ún. kriptokommunisták voltak, tehát a Magyar Kommunista Párt „szekerét tolták”.180 A Magyar Közösség-perek nem győzték meg a közvéleményt, felmérések alapján az emberek csupán 20‒ 25 %-a hitte el, hogy valóban köztársaság-ellenes összeesküvés részesei voltak a kisgazda politikusok.181 Ez természetesen nem akadályozta abban a kommunista vezetőket, hogy sikerre vigyék a hatalomátvételről szőtt terveiket. Nagy Ferenc május közepén Svájcba utazott, ahonnan már nem tért haza, ugyanis a kommunisták fenyegetésének hatására, miszerint az ő neve is felmerült az összeesküvés kapcsán, az emigrációt választotta. Lemondását meg sem várva, utódául a kommunistákat feltétel nélkül kiszolgáló Dinnyés Lajost nevezték ki. 182 1947. augusztus 31-én ismét választásokat tartottak Magyarországon, amely esemény kékcédulás választáso k névvel vonult be a történelembe. Nevét azokról a kék színű ideiglenes választói névjegyzékkivonatokról kapta, amelyet azoknak a személyeknek állítottak ki, akik a választás napján nem tartózkodtak lakhelyükön. Az előző, csúfos választási vereségből okulva a kommunista vezetők nem bízták a véletlenre a választás kimenetelét, és csaláshoz folyamodtak. Egyrészt az említett cédulákból a Magyar Kommunista Párt tagjai számára is nyomtattak, amivel a kommunista érzelmű választópolgárok több helyen is leadták szavazataikat. Ezzel az MKP nagyjából 63 000 plusz szavazatot kapott.183 Volt azonban egy másik csalási módszer, amellyel a Blokk ellenében leadott szavazatokat igyekeztek Rákosiék minimalizálni: azoknak a választópolgároknak, akikről úgy gondolták, hogy nem a blokkpártokra szavaznának, nem kézbesítették az összeíró íveket, így nem tudtak reszt venni a választáson. A választás egyértelmű vesztese a Kisgazdapárt lett, az 1945-ös 57 % helyett már csak 179 Szekér Nóra: Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története. Budapest, Jaffa Kiadó, 2017, 42. 180 Stefano Bottoni: A várva-várt Nyugat... i. m . 66. 181 Gyarmati György: A Rákosi-korszak ... i. m. 101. 182 Uo. 103. 183 Uo. 107.
