Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
4545 A kapcsolatok főbb állomásai 15 %-ot kaptak, azonban a kommunisták sem könyvelhettek el sikereket, bár Rákosi a választások előtt még azt kommunikálta Moszkva irányába, hogy az ellenzéki pártok együttesen sem érik majd el a 15 %-ot, a valóságban azonban több mint 39 %-ot kaptak.184 A háború után ez már a második fiaskó volt az MKP és személyesen Rákosi számára. A Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt a Választási Bizottsághoz fordult az egyértelmű csalások miatt, az intézményrendszert átszövő kommunista befolyás következtében azonban végül épp a Magyar Függetlenségi Pártot vádolta meg az MKP csalással – és találta a Választási Bizottság bűnösnek . A párt összes mandátumát megsemmisítették, így a kommunista párt növelni tudta mandátumainak arányát. 185 A hatalomátvétel tempóját azonban lassúnak találta Sztálin, a világ politika alakulása is az események felgyorsítását eredményezte. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony egyre ellenségesebbé vált, a bipoláris világrend egyre határozottabban körvonalazódott. Harry S. Truman 1947 márciusában meghirdette a feltartóztatás politi káját, melynek részeként kihirdették a Marshall-tervet, amely az európai újjáépítést támogatta. Moszkva azonban megtiltotta a fennhatósága alá tartozó országoknak, hogy felvegyék a segélyt, ezen országok még szorosabb felügyelete érdekében 1947 szeptemberében életre hívták a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját (Kominform). 186 A szovjet akaratnak megfelelően a Magyar Kommunista Párt az eddigieknél is erőteljesebben lépett fel az egypártrendszer kiépítése és a teljes hatalom megragadása érdekében. A Szociáldemokrata Párt kriptokommunista tagjainak segítségével szétrobbantották a párt önállóságát, 1948 júniusára elérkezett a bekebelezés végső aktusa, létrejött az új, egyesített párt Magyar Dolgozók Pártja (MDP) névvel.187 Az új párt főtitkára és a hatalom valódi birtokosa Rákosi Mátyás lett, helyettesei pedig Szakasits Árpád, Kádár János és Marosán György. A szinte semmilyen hatalommal 184 Uo. 109. 185 Uo. 110. 186 1943-ban feloszlatták a Kommunista Internacionálét (Komintern), ezt követően 1947 szeptemberében létrehozták a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját. A szervezet bár nem rendelkezett nagy apparátussal, hamar kiderült, hogy lényegében a szovjet érdekek érvényesítésének eszköze. Zsdanov az alakuló ülésen mondta el híres-hírhedt beszédét, melyben a közép-európai országok kommunista pártjai számára megadta a jelet a hatalomátvétel felgyorsítására. A Kominform létrehozásának legenergikusabb szereplői a szovjetek mellett a jugoszlávok voltak, központja is Belgrádban volt. 187 Magyarország története. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010, 858.
