Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Történelmi előzmények (1918–1945)
2727 Történelmi előzmények (1918–1945) számban szerbeket és zsidókat mészároltak le a magyar katonák. 78 Az áldozatok pontos száma egyes magyar adatok szerint 3309 fő, 79 más magyar adatok szerint 3340 fő volt. 80A szerb történészek 3809 áldozatról emlékeznek meg. 81 A jugoszláv partizánháború A világháború előrehaladtával a Josip Broz Tito 82 vezette partizánok egyre nagyobb területeket vontak ellenőrzésük alá a volt és leendő Jugoszlávia területén és megindult a politikai keretek kialakítása is. A létrehozott népfelszabadító bizottságokat a Legfelsőbb Parancsnokság fogta össze, amelyet Tito vezetett, tagjai pedig nagyjából azonosak voltak a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) vezetőségével.83 1942. november 26-án Bihács (Bihać , ma Bosznia-Hercegovina) városában megalakult a Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ),84 elnöke Ivan Ribar 85 lett, a hatalom azonban de facto Tito kezében maradt. Az egy évvel később, 1943. november 29‒ 30-án, Jajcában ( Jajce, ma Bosznia-Hercegovina) megtartott második ülésszakon már elkészítették az ország háború utáni berendezkedésének tervét is, 86 az AVNOJ önmagát a legfőbb népképviseleti és törvényhozó szervnek nyilvánította és ideiglenes kormányt hozott létre. II. Péter királyt kitiltották az országból, a monarchia kérdésének rendezését 78 Dr. Gulyás László: A 20. századi magyar‒ szerb közös történelem vitás pontjai (1918 ‒ 1945), különös tekintettel a délvidéki magyarirtásra (1944‒ 45). In Délvidéki magyar Golgota, 1944‒ 45 . Szerk.: Cseresnyésné Kiss Magdolna – Szabó Pál Csaba. Budapest–Szeged, Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, 2012, 28; továbbá Cseres Tibor: Hideg napok. Vérbosszú Bácskában... i. m. 217. 79 Uo. 80 Magyarok és szerbek a változó határ két oldalán, i. m . 8. 81 Uo. 82 Josip Broz „Tito” (*1892. május 7. [hivatalosan május 25.]–1980. május 4.), jugoszláv diktátor, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik meghatározó vezetője. A második világháború alatt a partizánok vezetője volt. 1966-ig a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkára, majd haláláig elnöke. 1945–1953 között a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság miniszterelnöke, majd 1980-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke volt. 83 Juhász József: Királyságból a szocialista föderációba ... i. m. 23. 84 Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije. 85 Ribar, Ivan (1881. január 21.–1968. február 2.), a jogtudományok doktora. 1945–1953 Jugoszlávia de jure elnöke. 86 Juhász József: Volt egyszer.. . i. m. 100.
