Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Történelmi előzmények (1918–1945)
2323 Történelmi előzmények (1918–1945) Történelmi előzmények (1918–1945) Kapcsolatok a két világháború között Magyarország és Jugoszlávia kapcsolata a Szerb‒ Horvát ‒ Szlovén Királyság létrejöttétől kezdve egészen Jugoszlávia széthullásáig szinte alig jutott nyugvópontra, a két állam viszonya a baráti közeledés és a nyílt ellenségeskedés folyamatos váltakozásaként írható le. Az 1918. december 1-jén létrejött Szerb‒ Horvát ‒ Szlovén Királyság mind etnikailag, mind vallási értelemben sokszínű ország volt, ráadásul az új állam különböző területein élők számára más-más orientáció volt fontos, míg a déli, délkeleti területek a Balkánhoz, addig a tengermelléki részek Olaszországhoz és Albániához, a Pannon-medencéhez tartozó részek pedig Közép-Európához vonzódtak, így egységes külpolitikát is nehezen tudtak képviselni.62 Magyarország déli szomszédjával ellentétben a háborút követően területei nagy részének elvesztésével számolhatott, ráadásul külpolitikailag is elszigetelt helyzetbe került, azonban mindkét ország tudatában volt annak, hogy az így kialakult status quo törékeny, és Magyarország hosszú távon területei visszaszerzését tűzi ki külpolitikája céljának.63 Az 1920 ‒ 1921-es években a Magyarországgal szomszédos országok, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia egyezményeket kötött, amelyben igyekeztek biztosítani az újonnan megállapított határokat. A szövetség később „kisantant” néven vált ismertté, az államok azonban nem képviseltek közös külpolitikai célokat, Jugoszlávia Olaszország, Románia a Szovjetunió, Csehszlovákia pedig Németország irányában viseltetett ellenséges érzelemmel. 64 A magyar külpolitikának tehát volt lehetősége, hogy a kisantant országai közé éket verjen. 62 Hornyák Árpád: Jugoszláv külpolitikai gondolkodás magyarságképe, 1918‒ 1945. In Hornyák Árpád: Találkozások ‒ ütközések . Pécs, Bocz Nyomdaipari Kft., 2010, 89. 63 Uo. 90. 64 Fülöp Mihály – Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században . Budapest, Aula Kiadó, 1998, 142.
