Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe
190 Kényszerpályák és külön utak 190 A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe A „magyar diverzánsok és kémek” perében a vádat Ahmer Hajrović alezredes, a jugoszláv néphadsereg főügyésze, a védelmet pedig egy Tlaker nevű őrnagy képviselte. A bíróság elnöke Djuro Polak őrnagy, tagja pedig Djure Ljudojekić főhadnagy volt. A vádiratban Hajrović beillesztette a pert a korábbi „bizonyító perek”888 sorába, „amelyekről már ítéletet mondtak Niš-ben, Szkopjéban, Belgrádban, Újvidéken.”889 Már a magyar szervek által a perről szóló vizsgálati anyagban is szerepelt, hogy a pernek egyik célja, hogy egy megkésett választ adjon a Rajk-perre,890 erről a vádirat is tesz említést: „[a magyar politikai vezetők – D. D. F] az agressziós és nem békeszerető politikájukat nem takarhatják a mi népeink előtt és az egész világ demokratikus nyilvánossága előtt semmilyen rendezett és hazug Rajk-típusú perek”.891 Ahogy a Rajk-per esetében a vádlottak padjára Rajkon (illetve Brankovon) keresztül lényegében Titót ültették, úgy a zágrábi per vádbeszédében sem hiányozhatott Sztálin magyar helytartójának megem lítése: „A magyar hatóságok azok, akik [...] fenyegetik Jugoszlávia népeinek függetlenségét és szabadságát. Az a tény, hogy ezt a Szovjetunió sugallata és irányítása [...] mellett teszik, nem csökkenti felelősségüket a világ, a történelem és saját magyar népük előtt, amely ma le van igázva, és amelynek Rákosi politikájával elvették szabadságát és függetlenségét.” 892 A per lefolyásáról a magyar szerveknek a perről sugárzott adások leiratai rendelkezésre álltak, főként a TANJUG893 tudósításai. A vádlottak és a bíróság elnöke közötti párbeszédek részletesen megtalálhatók ezekben a dokumentumokban.894 A vádlottak a tárgyalás alatt nem tagadták bűnös ségüket, lényegében mindegyikük elismerte a magyar szerveknek végzett munkáját, illetve a két polgári személy azt, hogy szállást adtak az ügynököknek. A per első napján, március 26-án Mrđenović-ot és Nježić-et hall gatták meg. Csak a per tudósításából ismerjük Mrđenović és Kopić második jugoszláviai feladatát, amely szerint a szlavóniai Papuk hegységben kellett volna felkeresniük egy Tito-ellenes gerillacsoportot, és a vezetőit rávenni arra, hogy szökjenek Magyarországra, ahonnan a továbbiakban megszervezhették volna a Tito-ellenes partizánakciókat. 895 A hegyekben 888 Perek, amelyek „bizonyítják” a Tájékoztató Iroda országainak Jugoszlávia ellen folytatott ellenséges akcióit és a Tito-rendszer megdöntésére tett erőfeszítéseiket. 889 ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 280. 890 ÁBTL 3.2.5. O-8-004. 156. 891 Uo. 285. 892 Uo. 893 Telegrafska agencija nove Jugoslavije, Jugoszláv Távirati Iroda. 894 ÁBTL 3.2.5. O-8-004. 261–292. 895 Uo. 266.
