Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
140 Kényszerpályák és külön utak 140 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban Szántó Zoltán követ, akit jelentéstételre hívtak Budapestre, nem tért vissza szolgálati helyére, helyette 1949. július 10-én Keresztes Sándor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter érkezett Belgrádba. Július 13-án adta át a megbízólevelét Ribarnak „hűvös hangulatban”, ahogy ő írta. A következő napokban végigjárta a külképviseleteket, de Titónál és Kardeljnél nem tudott látogatást tenni, mivel hivatalosan nem tartózkodtak Belgrádban, azonban a hírekből kiderült, hogy azokban a napokban fogadta Tito az olasz képviselet emberét, tehát az információkkal ellentétben csupán nem kívánták fogadni őt. 652 A követség mindennapi munkavégzését számos kisebb tényező is nehezítette, a jugoszláv posta például nem küldte a leveleket és újságokat rendszeresen, volt, hogy másfél hónapot is késtek a kézbesítéssel.653 Ezzel kapcsolatban már korábban kérték a postát, hogy az este nyolc után érkező táviratokat csak reggel hatkor kézbesítsék, mivel nem állt módjukban átvenni, a postást ugyanis nem engedhették be az épületbe, kis átvevő ablak pedig nem volt. A magyar külügyminisztérium szerint ezzel a kéréssel „legalizálták a Posta szabotázsakcióit”.654 Megoldásnak az bizonyult, hogy egy kémlelőablakot szereltek a főbejáratra, így elkerülhették, hogy este idegenek járjanak be a követségre, és át tudták venni a táviratokat is. Az ehhez hasonló, kisebb ügyek rendezése rendkívül hosszan elhúzódott, és nagyon részletesen jelentették a fejleményeket a követség dolgozói. A Magyar Rádió 1948. augusztus 30-ától minden este 23 órakor 10 perces szerb nyelvű adást kezdett sugározni. A külügyminisztérium feladatul osztotta ki a követségnek, hogy minden esetben hallgassák meg a műsort, és ötleteikkel, bírálataikkal segítsék azt, illetve később már az anyagot is ők szolgáltatták. Jugoszláviában a követi jelentés szerint „nagy felhördülést” okozott az adás, amiről a Politika és a Borba is beszámolt, 655 azonban valószínűbb, hogy a követi jelentés a politikai igényeket szerette volna kielégíteni, mivel egyrészt a késői időpont és a rövid adásidő nem tekinthető komoly propagandatevékenységnek, ezen kívül Jugoszlávia nagy részén valószínűleg fogni sem lehetett az adást. A Rajk-per idején gyakran napi 185 percet is sugároztak szerb nyelven. 656 652 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 479/biz. – 1949, 9. doboz. 653 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 458/biz. – 1949, 7. doboz. 654 MNL OL XIX-J-4 a Belgrád 48/biz. – 1949, 7. doboz. 655 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 53/biz. – 1949, 8. doboz. 656 MNL OL XIX- J-4- a Belgrád 10 061/biz. – 1949, 8. doboz.
