Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
139139 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban 1948 novemberére tovább romlott a helyzet, már a belgrádi lakosok is ellenségesen viszonyultak a követség dolgozóihoz, megtörtént például, hogy a piacon nem szolgálták ki őket. „Az elmúlt hetekben nagyon érezhetővé vált Belgrádban a Magyarország‒ Jugoszlávia közötti viszony rendkívüli feszültsége”648 – írta Szántó. A kapcsolat a jugoszláv külügyminisztérium és a követség között a minimumra redukálódott, a követ több helyről is olyan értesülést kapott, hogy a magyar–jugoszláv kapcsolatok teljesen meg fognak szakadni, több külföldi újságíró is szeretett volna ebben a témában interjút készíteni vele. Szántó látogatást tett Koča Popović külügyminisz ter-helyettesnél is, akivel „szívélyes beszélgetést” folytattak a kapcsolatok javulásáról, az ezt gátló tényezőkkel kapcsolatban azonban nem értettek egyet, a magyar követ ugyanis úgy vélte, hogy a jugoszlávok aknamunkájával ez nem fog sikerülni, Popović pedig azt állította, hogy a magyar rend őrség brutalitása mindennek az oka. 649 1949 januárjában még mindig folyt az épület felújítása, amin magyar munkások dolgoztak. Szántó jelentései szerint a követséget folyamatosan figyelték, a követségi dolgozókat követték a városon belül, még a lakásokon is hívogatták telefonon az alkalmazottakat, általában így tudakolva meg, hogy otthon vannak-e – a követségi dolgozók legalább is erre következtettek. Feltételezhetjük, hogy a Magyarországon is bevált, alapos munkát végző házfelügyelő besúgó hálózat Belgrádban is működött, a házmesterek ugyanis szokatlanul nagy érdeklődést tanúsítottak a követségi dolgozók irányába, ami gyanús lett az alkalmazottaknak. A kapcsolatok romlásával és a magyar belpolitikai helyzet változásával párhuzamosan alakult a követség személyi összetétele is, 1949 májusában egy listát küldtek arról, melyik dolgozó nem megfelelő „ebben a kiélezett jugoszláv–magyar helyzetben”, azonban azt nem közölték, hogy az adott személyek miért nem felelnek meg a külügyminisztériumnak.650 Az okok a budapesti események alakulásával szorosan összefüggenek, hiszen a követségi munkaállomány átalakítását a Rajk-perrel is alátámasztották, „amíg a külügyminisztérium élén Rajk és társai állottak, érthető volt, hogy a belgrádi követség személyzeti megerősítését elszabotálták...”,651 most azonban „ideológiailag megbízható” emberekkel kellett megerősíteniük a követséget. Ennek az átalakításnak eredményeként vezetőváltás is történt, 648 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 113/pol. – 1948, 3. doboz. 649 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 450/biz. – 1948, 3. doboz. 650 MNL OL XIX -J-4-a Belgrád 43/szig. biz. – 1949, 6. doboz. 651 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 59/szig. biz. – 1949, 6. doboz.
