Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
117117 A kapcsolatok főbb állomásai a kényszerlakhelyüket pedig elhagyhatták a kitelepítettek.541 A koncep ciós perek felülvizsgálata is elkezdődött, a rehabilitációs bizottság elnöke azonban Rákosi lett, aki így lassítani tudta a folyamatokat. 1955-ben rehabilitálták Rajk Lászlót, a döntést azonban nem hozták nyilvánosságra. 542 A Borba 1953. július 2-ai számában arról írtak, hogy az, hogy a politikai változások Rákosi és Farkas Moszkvából való visszatérése után következtek be, bizonyítja, hogy ezek a Moszkvából kapott utasítások eredményei, és Nagy Imre csak eszköz Moszkva kezében a népszerűsége vissza szerzésére.543 A Belgrádból küldött jelentésében Kárpáti Tibor követségi irodavezető a Jugoszláviában folytatott beszélgetéseire hivatkozva azt írta, hogy a délszlávok úgy látták, a Szovjetunió azért kezdett békülékenyebb politikát folytatni Jugoszláviával, mert Titónak volt igaza a szovjet–jugoszláv konfliktus során, továbbá Moszkva és szatellit államai megijedtek a Balkáni Szövetség erejétől.544 A délszláv vezetés úgy vélte, hogy a moszkvai köze ledés hátterében az is állhatott, hogy így igyekeztek enyhíteni az elszenvedett „vereségüket”, a szocialista blokkal fennálló viszony javításakor azonban a különböző szatellit államokkal való kapcsolatuk sajátosságai alapján, a konkrét problémákat figyelembe véve fogják a továbbiakban alakítani a kapcsolataikat.545 Az, hogy a Szovjetunió békülékenyebb poli tikája óta szinte megszűntek a határincidensek, azt bizonyítja, hogy Magyarország nem önálló ország, hanem teljes mértékben a szovjet politikát követi. 546 Az új szakasz bevezetésével a külpolitikában is enyhe irányváltás történt. Az első jelentősebb változás a két ország diplomáciájában a kölcsönös követcserével kezdődött, melynek nem titkolt célja a viszony javítása volt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. szeptember 9-ei döntése értelmében Kurimszky Sándort547 felmentették tiranai 541 Gyarmati György: Az „új szakasz” és a forradalom előzményei. In Magyarország a XX. században, I. kötet (Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits Kiadó, 1996, 193. 542 Uo. 194. 543 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964., 01540 A magyar Kormányban beállott változtatások jugoszláviai visszhangjai, 1953. 08. 03., 12. d. 544 Uo. 545 Kovačević, Katarina: Obnavljanje Jugoslovensko‒ Mađarskih Odnosa 1953–1954 Godine. In Spoljna Politika Jugoslavije... i. m. 183. 546 Uo. 547 Kurimszky Sándor (Budapest, 1907. július 21.–Budapest, 1982. július 11.) hat elemit végzett. 1925-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, majd 1930. augusztustól a KMP tagja lett. 1935-ben a Szovjetunióba emigrált. 1941-től önkéntes a szovjet hadseregben, majd az Urálon túlra telepített üzemekben dolgozott. 1943 tavaszától az NKVD megbízásából
