Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
103103 A kapcsolatok főbb állomásai egy lehetséges támadást szimuláljanak vele, amely Nagykanizsáról indul és Kapronca‒ Križevci ‒ Vrbovec útvonalon keresztül Zágráb ellen irányul. A gyakorlaton egyébként nyugati megfigyelők is részt vettek, és a jugoszlávok már az Egyesült Államoktól kapott fegyvereket is kipróbálták. 484 A haderőfejlesztés mellett fontos szerepet kapott a korszakban a déli, illetve nyugati határszakasz műszaki megerősítése is, az erre vonatkozó első tervek már 1948. november végén elkészültek. Eszerint egy-, illetve kétsoros drótakadályt telepítettek 1949 folyamán az említett határszakaszra. 1949 augusztusában egy újabb tervezet alapján két ütemben erősítették tovább a műszaki határzárat, ekkor az egysoros drótakadályt kétsorossá bővítették, illetve a drótakadályok közötti részt felszántották és boronálták, hogy az esetleges illegális forgalom nyomait láthassák a határőrök. A második ütemben a felszántott részen gyalogsági taposóaknákat telepítettek, 604 km-en összesen 567 500 darabot.485 A határvédelmi műve letekkel párhuzamosan egy határsáv kialakításáról is döntöttek a magyar vezetők 1950. január 18-án. Háromtagú bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai Kádár János, Kristóf Iván és Péter Gábor voltak. Javaslatuk alapján a Jugoszláviával szomszédos megyék területén egy 15 kilométeres sávot alakítottak ki, amelynek területén csak különleges igazolvánnyal lehetett tartózkodni.486 A politikailag nem megbízható egyéneket kitelepítették a területről két nagyobb hullámban, először 1950 júniusával kezdődően, majd 1951 novemberében, összesen körülbelül négyezer embert.487 Június 14-én a vasúti forgalmat Szőregen át Oroszlámos (Banatsko-Aranđelovo , ma Szerbia), Röszkén át Horgos (Horgoš , ma Szerbia) és Magyarbolyon át Pélmonostor (Beli-Manastir , ma Horvátország) felé is azonnali hatállyal megszüntették. 488 1950 novemberében Bata István altábornagy előterjesztette a honvé delmi miniszternek a déli védelmi rendszer kiépítésére tett javaslatát, amely a már említett „Kossuth”-hadrend tervével összhangban biztosította volna az ország és egy esetleges háború esetén felvonuló csapatok védelmét. Az építkezés 1951 nyarán indult el, de nagyon lassan haladt, 1953 májusában is csak a tervezett erődítés 71 %-a készült el. Egészen 1955-ig elhúzódtak az építkezések, azonban ekkora már megváltozott a külpolitikai helyzet, 484 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 00197/szig. titk.1953. Hadgyakorlat Zágráb mellett, 5/d. 17. d. 485 Okváth Imre: Bástya a béke frontján ... i. m. 113 ‒ 115. 486 Orgoványi István: A déli határsáv ... i. m. 256. 487 Uo. 264. 488 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok, 1945‒1964, 00976/pol. – 1951. 06. 16. 5/h., 21. d.
