Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
104 Kényszerpályák és külön utak 104 A kapcsolatok főbb állomásai így felszámolták a védelmi vonalat. Az egész beruházásra rendkívül magas összegeket áldozott a magyar vezetés, összesen közel 6,3 milliárd forintot, összehasonlítás-képpen a honvédelmi minisztérium 1951-es költségvetése 5,2 milliárd forint volt.489 A magyar „Maginot-vonalra” végül nem lett szükség, a háborúra nem került sor, azonban a kapcsolatok 1950 és 1953 közötti történetének vezérszála mégis a határhoz kötődött, az egyre sűrűsödő határincidensek formájában. Határincidensek Már 1948 végén megkezdődött az a folyamat, mely 1949-ben gyakoribbá vált, és az ’50-es évek elején is a kapcsolatok nagy részét képezte, nevezetesen a határincidensek ügye. A jugoszláv és a magyar külügyminisztériumok között afféle „jegyzék-háború” bontakozott ki, amelyben a legapróbb vélt vagy valós határsértések esetében is szóbeli jegyzéket küldtek egymásnak a felek. Az esetek legnagyobb részében a jegyzékekre adott válaszokban rendre cáfolták és visszautasították a vádakat, amire újabb válaszjegyzék érkezett újabb vádakkal, és ez így folytatódott számos jegyzékváltáson keresztül. Felmerülhet a kérdés, hogy mit is takar pontosan a határincidens fogalma, és milyen eseteket soroltak hozzá. Főleg az 1950-es évek első felében szaporodott meg az incidensekkel kapcsolatos jegyzékek száma, a legtöbbször illegális határátlépések, illetve a határőrök közötti tűzpárbaj volt a konfliktus fő oka. Többször megvádolták egymást a külügyminisztériumok, hogy kémeket dobtak át egymás országába, ennek kapcsán Szántó Zoltán követ jelentést is küldött Budapestre, ugyanis úgy vélte, a Jugoszláviába szökött magyarokat három csoportra osztották a jugoszlávok: van, akit továbbengedtek nyugatra, egy részüket engedték dolgozni Jugoszláviában, néhányukat azonban átképeztek, és kémként dobták át Magyarországra.490 Megtörtént, hogy a magyar külügyminisztérium azért küldött szóbeli jegyzéket a jugoszlávoknak, mert a határon állítólagosan hangszórókból magas hangerőn Magyarország-ellenes propagandaanyagot játszottak. Azt a „kreatív” megoldást is alkalmazták a határőrök, hogy megfelelő szélirány esetén begyújtották a száraz mezőt, erdőt, gabonamezőt, így a határ túlsó felén pusztított a tűz. 491 489 Okváth Imre: Bástya a béke frontján ... i. m. 117 ‒ 119. 490 MNL OL XIX-J- 4-a Belgrád 16 – 1949, 6. doboz. 491 MNL OL XIX-J- 4-a Belgrád 75 – 1952, 12. doboz.
