Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
102 Kényszerpályák és külön utak 102 A kapcsolatok főbb állomásai június elsejétől új nevén – Magyar Néphadsereg létszáma 1951 októberére már elérte a 133 927 főt. 478 A magyar külügyminisztérium a jugoszláv csapatmozgásokról is igyekezett információt gyűjteni, Keresztes Sándor479 belgrádi követ már 1949. szeptember elején jelentést küldött Budapestre, miszerint Jugoszláviában csapatmozgósítások vannak, és főleg a magyar határ mellé rendeltek egységeket, emellett behívások is történtek minden korosztályból. Értesülései szerint a Vajdaságban már az a szóbeszéd járta, hogy a szovjet csapatok segítségével a magyarok támadást indítanak, mi több, a Drávaszögben már húsvétra várták a bevonulást. Jelentése szerint „Zágrábban is háborús hangulat uralkodik”. 480 Ennek némileg ellentmond a belgrádi brit követség jelentése, amely szerint Szabadkán „a barakkok gyakorlatilag üresek, és semmi katonai tevékenységet nem figyeltünk meg a szomszédos Palić és Bajmok városok közötti úton”.481 1950 áprilisában szintén csapatös z szevonásokról számolt be a belgrádi magyar követség Nagykikindánál, illetve arról, hogy a jugoszlávok betonerődítményeket építettek a bolgár határon.482 1953. szeptember folyamán a Jugoszláv Néphadsereg egy nagyszabású hadgyakorlatot tartott Zágrábtól észak-nyugatra, a Lonja folyó mentén, Vrbovec, Križevci, Sveti Ivan és Žabno helységek környékén. A gyakorlatról a belgrádi magyar követség jelentést küldött a külügyminisztériumba, amelyben arról számolt be, hogy ez a vidék rendkívül hasonló a Dunántúlhoz, így valószínűleg egy Magyarország elleni támadást szimuláltak vele. Ezzel ellentétben a Jugoszláv Néphadsereg vezérezredese, Kosta Nađ483 azt nyilatkozta a gyakorlatról, hogy annak célja az volt, hogy 478 Ritter László: War on Tito’s Yugoslavia? ... i. m. 12. 479 Keresztes Sándor (Bölcske, 1895. aug. 9.‒ ?) hentes és mészáros. 1916-ban orosz fogságba esett, majd belépett a Vörös Hadseregbe. 1925-ben tért haza, villamosvezetőként dolgozott, azonban kommunista tevékenysége miatt 1937-ben elítélték. A második világ háború végén Németországba deportálták, a háború után hazatért, majd a BSZKÁRT párttitkára (1945–1949), majd a Külügyminisztérium munkatársa lett. 1949. július–december között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Belgrádban, 1949. december–1950. december között a szófiai követség vezetője. 1950 végén hazahívták. A forradalom után népbíró lett, a megtorlások idején 28 halálos ítélet meghozatalában vett részt. (Főkonzulok, követek és nagykövetek, 194‒ 1990... i. m. 199, továbbá A Magyar Szocialista Munkáspárt ideig lenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, V. Szerk.: Balogh Sándor, Budapest, Napvilág Kiadó, 1998, 504. 480 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 71/szig. biz. Katonai mozdulatok Jugoszláviában, 1949. 09. 02. 17. d. 5/d. 481 Vukman Péter: Moszkvától Londonig ... i. m. 113. 482 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 0213/biz. 1950. 04. 19. 5/d 17. d. 483 Kosta Nađ (1911–1986), részt vett a spanyol polgárháborúban, majd érdemeket szerzett a jugoszláv partizánháborúban is a 3. hadsereg vezetőjeként.
