Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
101101 A kapcsolatok főbb állomásai A keresztes mozgalom tagjai készek voltak leülni a szovjet diplomatákkal, hogy kidolgozzák egy Jugoszlávia elleni támadás tervét.470 Mint ismeretes, sem erre, sem a Jugoszlávia elleni katonai támadásra nem került sor. Ez részben a már ismertetett okok miatt nem történt meg, Sztálin ugyanis Korea esetéből okulhatott és láthatta, hogy az Egyesült Államok igenis hajlandó szövetségese védelmére kelni, illetve az ENSZ is fellépett az agresszió ellen. Másrészt 1950–1951 folyamán sem Magyarország, sem a szatellit államok hadereje nem volt felkészülve egy esetleges Jugoszlávia elleni katonai fellépésre.471 A háború lehetősége azonban számos változást hozott a térségben, többek között Magyarországon is, amint azt az alábbiakban látni fogjuk. Magyarország felkészítése a háborúra Egy Jugoszlávia elleni lehetséges háború természetesen nagymértékben érintette volna Magyarországot. Sztálin célja a második világháború utáni európai status quo megszilárdítása volt, ezért a szatellit államokban – köztük Magyarországon is – nagyarányú haderőfejlesztés vette kezdetét. 472 A fejlesztés három fázisra osztható, az első 1948. január–1949. február, a második 1949. február–1950. december, a harmadik 1950. december– 1953. július között ment végbe.473 Az 1947. őszi tervek szerint a magyar haderőnek 1952-re kellett volna elérnie a békeszerződésben engedélyezett, 70 000 fős létszámot, azonban egyrészt az új honvédelmi miniszter, Farkas Mihály,474 másrészt a szovjet tanácsadók úgy vélték, hogy a megváltozott nemzetközi helyzet és a Jugoszláviával megromlott viszony miatt csupán két, két és fél év alatt kell véghezvinni a fejlesztést.475 A haderő növelésének első fázisának végére, 1949 tavaszára a magyar hadsereg létszáma 35 920 főre, majd a második szakasz végére, 1950 novemberére 56 866 főre emelkedett.476 1950. november elsején érvénybe lépett a „Kossuth”-hadrend, amely a hadsereg létszámát 125 000 főben határozta meg,477 így az – 1951. 470 Tokić, Mate Nikola: Croatian Radical Separatism... i. m. 29 ‒ 30. 471 Ritter László: War on Tito’s Yugoslavia? ... i. m. 17. 472 Horváth Miklós – Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában ... i. m. 15. 473 Ritter László: War on Tito’s Yugoslavia? ... i. m. 7. 474 1948. szeptember 9-én nevezték ki. Önkényesen irányította és ellenőrizte a magyar haderőfejlesztést, elszámolással nem tartozott Magyarországon senkinek (Horváth Miklós – Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában ... i. m. 23). 475 Horváth Miklós – Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában ... i. m. 21. 476 Ritter László: War on Tito’s Yugoslavia? ... i. m. 9 ‒ 12. 477 Horváth Miklós – Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában ... i. m. 22.
