Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Kormányzati korszerűsítés
81 Kormányzati korszerűsítés az Országgyűlés.”145 Ez a törvény, amit még Kádár főtitkárságának idején hozott a parlament, nagyon nagy jelentőséggel bírt. A korábbi részekben már ismertetett Előkoncepció – ezt Sárközy Tamás szintén hivatkozott kötetében is megerősíti – elvileg lehetségesnek tartotta a szocialista többpártrendszert, adottságként azonban egy ideig még az egypártrendszerrel számolt.146 Az egypártrendszerben kialakult országgyűlési munkát szükségesnek mutatkozott kimozdítani a korábbi gyakorlat kereteiből, mivel egyébként nem nyílt mód a parlamentáris jellegű kormányzás kialakítására. Ennek érdekében – gyakorlatilag a ciklus közepén – elkezdték növelni a parlament önállóságát és törvényhozási szerepét úgy, hogy a korábban a rendeleti úton való jogszabályalkotással az Országgyűlést megkerülhetővé tevő Elnöki Tanács hatáskorét szűkítették. Emellett a célok – vagyis a már előkészületben lévő, 1988-ra tervezett fokozott törvényalkotási munka – érdekében az Előkoncepció javasolta az Országgyűlés ügyrendjének jelentős módosítását, az ülésszámok növelését és az ülések tartalmának bővítését. Egy ilyen parlament és az állami szervek irányába gyakorolt operatív jogosítványait jelentősen csökkentő, önkorlátozó párt kettős kötöttségében fogalmazódott meg a kormány politikai szerepének (önállóságának) növelése. Mindehhez erősíteni kellett az össz kormányzati tevékenységet, a miniszteri önállóságot, és növelni kellett a miniszterelnök önálló döntési jogkörét. 147 Raft Miklós Grósz Károlynak írott feljegyzésében javasolta, hogy a Minisztertanács 1987. december 21-i ülésén tegyen említést arról, hogy az ülés ek rendje megváltozik. Lényeges új vonás volt , hogy tagjai, valamint az állandó meghívottak külön csoportot alkottak, kifejezendő a kormány döntéseinek formálásában fennálló felelősségkülönbségeket. A másik változtatás az volt, hogy egymás mellé kerültek a szorosan kapcsolódó területeket irányító vezetők. A feljegyzés említést tett egy addigra elkészült háttéranyagról, ami lényegében már előzetes javaslat volt a Minisztertanács működésének, munkamódszerének fejlesztésére. 148 145 A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai. Szerk. Kukorelli István – Tóth Károly. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 13. 2016. 25. 146 Sárközy i. m. 2012, 136. 147 Uo. 137. 148 MNL OL XIX−A−2−ar 11. d. Minisztertanács Titkársága (1/170/Ra – 643-VIII/1987), Raft Miklós: Feljegyzése Grósz Károly részére , 1987. december 18.
