Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Nem titkos, de nem nyilvános
69 Nem titkos, de nem nyilvános háttérmunkában, döntéselőkészítésben és döntéshozatalban. Így csak a legfelsőbb politikai vezetés szintetizálhatta az egészet, hiszen számukra a pártra és az állami területekre vonatkozó előkészületek és anyagok is rendelkezésre álltak. Megerősíti ezt a feltételezést Sárközy Tamás: „A PB-határozat kilenc témacsoportban rendelt felülvizsgálati munkát, a témafelelősök magas rangú állami vezetők, általában maga a miniszterelnök, illetve a miniszterelnök-helyettesek voltak. Egy témát, a párt és a tömegszervezetek problé makörét benn tartották a pártközpontban [kiemelés: R. A. L.], a többi állami szintre került.” 111 Az Előkoncepció összeállítói akkor csak aszerint értékelhették a helyzetet, ahogy az számukra a rendelkezésükre álló információk alapján volt lehetséges (a ’87. júliusi KB-ülés előtt tartanak a folyamatok: még Lázár a kormányfő, Grósz budapesti első titkár, Kádár főtitkár, a PB a ’88-as pártér tekezlet előtti összetételben működik). Ilyen körülmények és tapasztalatok mellett Sárközy, Kilényi és Kulcsár úgy gondolhatta, hogy a legfelsőbb pártvezetés, illetve szervek és az állami irányítás kapcsolatára vonatkozóan nem történtek meg az empirikus vizsgálatok. Az 1-es témacsoport egyéb tevékenységét és munkáit az államszervezet, a politikai intézményrendszer vonatkozásában túlságosan általánosnak és nem kellően kidolgozottnak értékelték. „Ugyanakkor azonban a pártirányítás és a pártszervezet körében alapos vizsgálatok folytak az elmúlt években, amelyek 1987 végére feltehetően befejeződnek” − fogalmaztak. 112 A pártirányítás mind közvetlen, mind közvetett gyakorlata elsősorban az MSZMP KB szerveit és szervezeteit, működésüke t és gyakorlatukat érintő kérdés, természetesen beleértve az ellenőrzési és felügyeleti funkciókat. Grósz Károly későbben bekövetkező pozícióemelkedése − vagyis, hogy kormányfő-főtitkár lesz – által az állami és a pártvonal átalakításának egyszemélyi irányítójává válhatott. Igazán azonban kormányfőként történő leköszönését követően válik láthatóvá e közbülső szakasz előkészületeinek jelentősége. Az intézkedési terv értelmében a ’87-ben elvégzett vizsgálatok értékelésére és feldolgozására 1988 első felé t tűzték ki – az akkor már körvonala zott országos pártértekezlet idejére −, azzal a szándékkal, hogy: „E munkák 111 Sárközy i. m. 2012, 134. 112 Előkoncepció, 5–6.
