Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Botorkálás hazai pályán
208 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus nyugati szociáldemokrata világban keresték. 466 Kezdeti lendületük és erejük másnapra elfogyott, Nyers és Grósz között még egyfajta vékony egyetértés jelen volt, azonban az irány új párt megalapítása lett. A program elfogadásáról szóló szavazás után azonban nem küldték el az ellenszavazókat, Nyers azonnal a szövetségi politikára gondolt, ennek megnyilvánulása volt a gesztus. 467 A második napon, október 7-én – Horn Gyula elnökletével – a párt jelleg éről szóló állásfoglalás megvitatásával folytatta munkáját a kongresszus. A Népi demokratikus platform és a Reformszövetség által összedolgozott kompromisszumos tervezetet – 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodással – abszolút többséggel elfogadták. Ez kimondta az MSZMP megszűnését és az új párt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását. A pártkongres z szus ülését vezető elnök, Horn Gyula volt, ő mondta ki az 1202 küldötti igen-szavazaton alapuló döntést. Az eseményről tudósító Népszabadság az új pártot olyan demokratikus szerveződésként definiálta, ami a nyugati baloldali mozgalmak rokona. 468 A kongresszus a döntés megszületése után az MSZP I. kongresszusaként folytatta munkáját, amely állásfoglalásában leszögezte: „Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP, mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát.”469 Nyers Rezsőt nagy többséggel választották meg az MSZP elnökévé, Pozsgay Imrét megerősítették köztársaságielnök -jelölti 466 Uo. 262. 467 Uo. 263. 468 Népszabadság, 1989. október 8. 1. 469 Kongresszus ’89. Rövidített, szerkesztett jegyzőkönyv az 1989. október 6-9. között tartott kongresszus anyagából. Szerk. Kimmel Emil. [Budapest], Kossuth, 1990.
