Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
Bevezetés
18 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban Bevezetés a köznyelvi beszédhez hasonló módon csupán rokon értelmű szavakként használják őket a gyakorlatban. A szakszókincs-kérdés szerteágazó szóbeli és írásbeli diskurzussal bír,2 az érintett fogalmak körében kiemelhetjük még az átmenet és a rendszerváltoztatás , a rendszerkorrekció, modellváltás , valamint a reform kifejezéseket is. A bolsevik típusú kommunista párt társadalmi és politikai folyamatokban való feloldódása időbeni szakaszhatárt jelenthet a fogalmak használatában, érvényességében, de nem képes önmagában megoldani az elméleti problémát. A rendszerváltás kifejezés képes világosan kifejezni, hogy a marxista–leninista ideológián nyugvó pártállam ( diktatúra ) működése felszámolódik, ezzel egyidőben pedig politikai irányultság ok többességével (polgári típusú ) parlamentáris jogállam ( demokrácia ) bontakozik ki. Az ideológiai-értéksemlegességre törekvő elemzési keretünkben nem lehetséges egy középponti dátum, esemény, történés megjelölése, amelyet, mint a rendszerváltást elhelyezhetnénk az időtengelyen. Szubjektív módon két esemény t tekintünk kiemelhetőnek: egyrészt 1989. október 23-án a köztársaság kikiáltását , másrészt az 1990. márciusi– áprilisi országgyűlési választást. Ezek jelentőségük miatt kielégíthetik az alapvetően normatív kifejezéshez − a rendszerváltás hoz − társított, társítható követelményeket. Az elvárások a szimbolikus közéleti gondolkodás tereiben fogalmazódtak, fogalmazódnak meg, tudományosan éppen ezért ezeket valószínűtlen kielégíteni. E kötet oldalain folyamatokat, eseménysorokat tárok fel és elemzem azokat, tekintettel a pártállam kettősségére, a változó k dinamikájára, alakulására elsősorban a pártállam legfelsőbb hatalmi döntéshozatalának tereiben, környezetében. Fontos, meghatározó eseményeket és történés eket általában politika történeti megközelítésben dolgoz fel a történelemtudomány. Számában kevés történeti vagy történészi kutatás vállalja azt a feladatot magára, hogy belső folyamatokat retrospektív módon, visszamenőleges időrendben (inverz kronológia ) vizsgáljon, majd azt követően végezze el a rekonstrukciót. 2 Kiss Gy. Csaba: A magyar átmenet historiográfiájának néhány kérdése. Rendszerváltó Archívum 2017/1. 4−7.; Rainer M. János: Adalékok a (magyar) rendszerváltás fogalomtörténetéhez. In: Rendszerváltás(ok) Magyarországon . Szerk. Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia. Budapest, Mundus Novus, 2010. 15−23.
