Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Korszak(asz)határ
139 Korszak(asz)határ rendszer bizonytalan, következésképpen ennek a helynek a kijelölése is csak bizonyos toleranciával látszik lehetségesnek.” Maróthy aláhúzta, hogy a Minisztertanács ezen a ponton nem képes önmaga túllépni.295 Fogalmi kérdéseként felszínre hozta, hogy Grósz Károly kormányra vonatkozó visszatérő jelzője a „politizáló kormány” volt, ehhez képest Németh Miklós a „politizáló népfrontos típusú” kormányt tartja kívánatosnak, elérendő célnak. Horváth István az ülésen abból indult ki, hogy mint kormány, már kétszer foglalkoztak az üggyel. „Ez a kormányban már akkor többségi gondolkodás volt, de a pártban még kisebbségi volt. [...] A pártértekezlet óta a pártnál is többségi gondolkodás folyik.” Feltette a kérdést, milyen a párt részvétele a hatalomgyakorlásban. „Ha közvetlen részvétel, ha a párt vezető testületei közvetlen politikai hatalom gyakorló intézményként, szervezetként működnek, akkor persze még mindig lehet a kormány munkáján, stílusán javítani, erősen korlátozza, nem az igazi. [...] Az a párt, amely a kormányt adja, a kormányban a fő erőket adja, a kormány támogatására kell, hogy a legfőbb hangsúlyt fektesse.”296 Horváth utalt arra, hogy nemcsak a kormány, hanem a Központi Bizottság ülésén is felvetette: „Tiszta kommunista kormány vagyunk. Nem kell bevallani, ez az. Ha így a társadalmi és a közéletre és a hatalom gyakorlására nézünk, azt látom, hogy ez így nem megy, ez a tiszta kommunista kormányzás. [...] de az sem megy, hogy szétnézünk a közéletben, látunk egy rendes, tisztességes pártonkívülit, azt mondjuk, hogy ő.”297 Olyan egyéniségeket tartott kívánatosnak, akik képviselnek valamilyen tábort vagy erőt. A hatalomgyakorlásba való bevonás kérdésében hangsúlyozta, hogy a külügy, a honvédelem és a belügy olyan területek, amelyekről hosszabb távon lehet szó. Harmadik nagyobb témaköreként Horváth felvetette a kormánynak a korábbi vezetéssel, korszakkal való viszonyát. „Azt mondom, hogy a Németh-kormány a Grósz-kormányhoz sokban − ahhoz, amit akar és amit kinyilatkozta tott − programban nincs olyan nagy, és nem kell változásnak, eltérésnek lenni, már amit hirdettünk, nem, amit tettünk. De ahhoz a korszakhoz, a Kádár-korszakhoz képest itt akarunk változtatni. Azt meg is hirdettük. De a nép nem látja rajtunk. 1945-ben világos volt, hogy van egy változás, 295 Uo. 21. 296 Uo. 27−28. 297 Uo.
