Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Korszak(asz)határ
140 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom rendszerváltozás. [...] 1956-ban is volt a Kádár-kormány, mondta, hogy Rákosit nem követi. Marad néphatalom, Varsói Szerződés, de egyébként ez más lesz. [...] A fordulatot nézi a nép, hogy miben is más.” 298 Kárpáti Ferenc a téma fő irányaival egyetértett, több fontos kiegészítést is tett. A legfontosabb megjegyzései közé tartozott, hogy az egyes minisztériumok különbözőségének kérdését a honvédelmi tárca alapján felvetette: „Nálunk a Minisztérium vezet egy egész hadsereget, annak minden alakulatait, csapatát. [...] Nagyon nagy különbségek vannak.” 299 Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: „A Kormányunk helyzetére ez a jellemző, mi nem is vagyunk kormány, de kormány is vagyunk. Ezért kínlódunk. Azt hiszem, hogy én amióta a Kormányban dolgozom ez a Kormány soha nem politizált. Az a gondunk, hogy megváltozott az idő, megváltoznak történelmi folyamatok. Ülünk itt, négyen PB tagok vagyunk, nyolcan KB tagok és nincs politikai bázisunk a Parlamentben.” Villányi Miklós hangsúlyozta, hogy bár a napirend a munkamódszer, a munkastílus kérdését célozta meg, a konzultáció számos tartalmi kérdést felsorakoztatott. Megfogalmazta, hogy mind a kormányzat, mint az egypártrendszer hatalmi intézményei meglátása szerint működésképtelenné váltak, „ugyanakkor egy új hatalmi rend nem alakult ki”. Alapvető kérdésnek tekintette a párt-kormány viszonyt, ebben a kormány önállóságának kérdését. Pozsgay Imre a hatalom ideológiai alapjait érintő rendkívül kritikus hozzászólásában kifejtette: „Egy dologban van közmegegyezés az utóbbi három évtizedben, ez a teóriaellenesség. Ez pedig nem túlzottan eredeti, közönséges gondolat, hogy nincs praktikusabb dolog egy jó teóriánál. [...] az én szememben is ez a leglényegesebb, hogy teoretikusan a tulajdon és a sajátosságairól a kérdést hogyan tudjuk tisztázni, hogy tulajdoni intézmények legyenek. És e tekintetben az ideológiai szorongásainkat is félre kellene tenni, hiszen alapvető bajunk éppen az, hogy nem bírunk kinézni, kilátni abból, amiben vagyunk. [...] Párt–állam, párt–kormány, pártok és koalíció kérdését. Itt már nagyon praktikusan szólva a párt és az állam viszonya és majdnem a koalíciós viszony keresése nem munkamegosztás kérdése. [...] A parlamentről, minden ország nemzeti kormánya a saját parlamentjének. A parlament és a kormány viszonyában a parlamentet is 298 Uo. 299 Uo. 39.
