Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Ügyintézés helyett politizálás
129 Ügyintézés helyett politizálás szerint a döntést a szervezeti szabályzat (az egész párt szervezetére, nemcsak a központi szervekre vonatkozó) módosítása után kellett volna KB elé terjeszteni. „Erről az a véleményünk, hogy a szervezeti szabályzatot a kongresszusnak kell módosítania. Addig meg élnünk, működnünk kell. [...] Egyre többet fog olyan napi részkérdés is felszínre kerülni itt, a testületi ülésen, amelyben igény lesz, hogy döntsünk. Márpedig óvni kellene magunkat attól, hogy a KB szándékaival ellentétben bármilyen más állami szerv feladatát visszavegye vagy átvegye. [...] Másrészt pedig óvni kellene attól is magunkat, hogy olyan részkérdésekben adjon a KB a végrehajtó apparátusnak feladatot, amely nem a politikához kapcsolódik.” 270 Grósz megfogalmazta, hogy politikai pártként kell tudnia működni az MSZMP-nek, nem napi ügyintéző („se nem politikai, se nem állami szervezet státusz”) pártként. Nagyon fontosnak tartotta az Országgyűlés és a KB megfelelő viszonyának kialakítását, mint ahogy a KB részéről még az addigiaknál is nagyobb önállóság biztosítását a kormányzatnak. Grósz meggyőződéseként fogalmazta meg, hogy „a kormány ebben a rendkívül bonyolult és nehéz időszakban akkor tudja eredményesen betölteni feladatát, ha teljes politikai bizalmat érez a KB részéről, és szabad kezet kap a gyakorlati folyamatok irányításában. Másrészt ennek feltétele, hogy a KB felvállalja a kormányzati szándékot és törekvést, a pártmozgalmon belül igyekezzen elfogadtatni azt.”271 A pártirányítás munkamódszerének kérdéséhez kapcsolódóan kifejtette: „[a KB] testületeket irányít testületeken keresztül, és nem apparátusokat irányít apparátusokon keresztül”. 272 Grósz egy írásos észrevételre – ami szerint hiba, hogy a párt elnökét, főtitkárát és a KB-titkárokat az apparátushoz sorolják – a következőképpen reagált: „Ami engem illet, én nem restellem, hogy az apparátus tagjaként tartanak számon.” 273 Kifejtette, hogy néhány kérdést nehezen tudtak elrendezni, valójában csak megkerülték ezeket a problémákat. Az egyik a szervezeti szabályzatban működő testületként nyilvántartott, de gyakorlatban nem működő Titkárság volt, aminek magyarázatául azt adta, hogy a KB-titkárok esetében az általuk vezetett az új állandó bizottságokra kell kerülnie a hangsúlynak. 270 Uo. 271 Uo. 272 Uo. 273 Uo.
