Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Ügyintézés helyett politizálás
128 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom Grósz Károly előadói beszédében először utalt a XIII. kongresszusnak a párt belső élete megújítását célul kitűző törekvéseire, valamint az országos pártértekezlet döntésére. Ezekre az állásfoglalások ra, döntésekre termé szetesen a párt vezető szerepének megőrzése kapcsán hivatkozott. A vezető szerep megőrzését a Központi Bizottság ban a párt belső életének megújításával kívánta kezdeni. Grósz kifejezésre juttatta: a vezetés eldön tötte, hogy meg kell újí tani a pártirányítást, ezért kell „új módszereket és stílust meghonosítaniuk”. 266 Alaptétele, hogy csak így tud erősödni a párt befolyása a társadalomban, és így tud az MSZMP „ügyintéző pártból” „politizáló párttá” válni: „a mi értelmezésünkben” ez bizonyos mértékig nagyobb önmérsékletet kell, hogy jelentsen a napi ügyek intézésében. Miközben a KB politizálásban betöltött meghatározó szerepéről beszélt, a PB-t pedig a KB előkészítő és végrehajtó szerveként definiálta, közbe ékelt felütésként feltette a kérdést: „Van-e jogosítványa a PB-nek két KB-ülés között politikai kérdésekben dönteni?”267 Meggyőződése szerint volt, persze hozzátette, hogy ezt a PB azzal a megkötéssel teheti meg, hogy utólag köteles számot adni a KB-nak a döntések indítékairól, tartalmáról, céljáról. Grósz nem véletlenül emelte ki ezt a jelenséget, lényegében a döntéshozó szerv, a KB döntéshozatalból való kikapcsolását jelent ette a szűkebb, eredetileg előké szítést és végrehajtást elősegítő testület, a PB javára. De hogy a következtetéseket levonó Központi Bizottság önérzetét visszaállítsa, retorikájában annak politikai műhelyszerepéről a következő, szinte pátoszszerű megfogalmazással élt: „ez legyen a színtere a nemzeti és az egyetemes haladás érdekei összhangba hozatalának, összeegyeztetésének”.268 Hangsúlyos volt beszédének a kormányzati munkára vonatkozó része. Kijelentette, hogy az állami és a kormányzati tevékenységi körök önállóságának további biztosítására szükséges törekedni. Grósz Károly, aki ennél a napirendnél még miniszterelnökként is beszélt, így fogalmazott: „Ez jelentősen más alapállást jelent, elsősorban a külpolitika, a belügy és honvédelem kérdésében. E téren más hagyomány érvényesült az elmúlt négy évtizedben.” 269 Kitért azokra a párton belül megfogalmazott véleményekre, amelyek 266 MNL OL M-KS 288. f. 4. cs. 247. ő.e. Jegyzőkönyv az MSZMP KB üléséről, 1988. november 22. Benne: Grósz Károly előadói beszéde. 267 Uo. 268 Uo. 269 Uo.
